Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
112 A. I. PUSKÁS Kállay-kormánnyal szemben. Ebben az igen hosszú, 13 oldalas levélben Horthy egy sor tényt sorol fel, amelyekkel Hitlert arról akarta meggyőzni, hogy Magyarország és Kállay-kormány lojális szövetségese Hitlernek, és hogy a magyar ipart és mezőgazdaságot teljesen Németország érdekeinek vetik alá.17 3 A magyar kormány 1943. április 20-i minisztertanácsán megtárgyalták Horthynak Hitlernél tett látogatását s aláhúzták, hogy a kommünikét, amelyben a háborúnak „az orosz bolsevizmus és angol—amerikai szövetségesei ellen" való folytatásáról volt szó, Horthy Hitlertől kényszerítve írta alá.174 1943. augusztus 24-én a minisztertanács ülésén Csatay hadügyminiszter tett jelentést Hitlernél tett látogatásáról. A jelentésből világosan kitűnt, hogy Németország továbbra sem mond le arról, hogy a magyar hadsereget a Balkánon felhasználja. Csatay — figyelembevéve a magyar hadsereg teljes függését Németországtól — azt tanácsolta, hogy a 100 000 főnyi magyar hadsereget a szovjet frontról dobják át a Balkánra. A belügy- és földművelésügyi miniszter ellenezték ezt a javaslatot, Keresztes Fischer belügyminiszter állásfoglalását azzal indokolta, hogy „mi már csak saját érdekeinket tudjuk megvédeni és ezért fel kell készülnünk az utolsó percekre az országon belül".175 Ezzel arra kívánt utalni, hogy a fegyveres erőket meg kell őrizni, mert csak így lehet megakadályozni a forradalom győzelmét Magyarországon. Olaszország időközben kapitulált. Ennek eredményeként a hármas szövetség de jure és de facto is szétesett. Egyes magyar körökben arról kezdtek beszélni, hogy elérkezett az idő a hitleri fasizmussal való szakításra. Ezt a véleményt azonban elvetették, s már 1943. szeptember 14-én a kormány Kállay Miklós véleményét fogadta el, amely szerint: 1. a magyar kormány úgy gondolja, hogy Olaszország kapitulációjával kapcsolatban a hármas szövetség jogilag érvényét vesztette, de ebből a tényből nem von le semmilyen következtetést, nem lát okot, sem lehetőséget, hogy a magyar—német viszony megváltozzék. 2. A Németországgal való katonai kapcsolat azt is célozza, hogy Magyarország képes legyen saját erejével megvédeni határait és fenntartani a belső rendet. Ehhez az szükséges, hogy a magyar hadsereg visszatérjen a keleti frontról. 3. A belső rend és a termelés folytatása érdekében Budapestet, Miskolcot, Győrt, a legfontosabb ipari központokat a légitámadásoktól meg kell óvni. A magyar kormány ezért kifejtette azt az óhaját, hogy a német katonai szállítások e városok megkerülésével történjenek. Mindezt a magyar—német árucsere érdekei is megkövetelik.17 6 Kállay — felfogásának védelmében — felsorakoztatta Horthy-Magyarország volt politikai vezetőinek, Bethlen Istvánnak, Károlyi Gyulának, Eszterházy Móricnak, Kánya Kálmánnak véleményeit is, akik ellenezték ugyan a hármas szövetségből való kilépés bejelentését, de ugyanekkor felléptek amellett, hogy kérjék egyrészt a magyar hadsereg visszatérését a keleti frontról, másrészt azt, hogy ne küldjék azt a Balkánra.17 7 E terv megvalósítása érdekében a német főparancsnokságra küldték Szombathelyi vezérkari főnököt, aki azonban Hitlernél és Koitelnél tett látogatásakor mégcsak nem is adta elő azt a kérést, hogy a hadsereg visszatérhessen Magyarországra, hanem csak azt kérte, hogy a magyar csapatokat 173 IDA f. 323. op. I. d. 28, 1. 9—21, iTM OL. ME. MT. jkv. 1943. ápr. 20. 126. 1. 17 5 OL. ME. MT. jkv. 1943. aug. 24. 4—5. 1. 17 6 OL. ME. MT. jkv. 1943. szept. 14. 133—136. 1. 177 Uo. 179.
