Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
98 A. I. PUSKÁS sos kontingensen túl, jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket szállít. 84 A hitleristák azonban, mindennek ellenére, az erdélyi kérdést úgy gondolták megoldani, hogy mind Magyarországot, mind Romániát a maguk oldalán tartsák meg. Bukarest és Budapest képviselőinek tehát Berlinben egyformán azt tanácsolták, hogy egyezzenek meg egymással. Turnu-Severinben tehát tárgyalások kezdődtek Románia és Magyarország képviselői között Erdélyről. Ennek a bonyolult kérdésnek csak a főbb vonásaira fordítunk figyelmet. A magyar fél Mussolini ígéretében bízva (Mussolini Teleki 1940. július 4-i levelére adott válaszában8 5 bejelentette a magyar igények támogatását) az erdélyi kérdésben olyan túlzott igényeket támasztott, ami a tárgyalások meghiúsulására vezetett. A magyar kormány ekkor Olaszországhoz fordult segítségért. Ribbentrop és Ciano azt ajánlották, hogy Magyarország és Románia kérje ki az ő döntőbíráskodásukat.8 6 1940. augusztus 23-án a magyar kormány minden előzetes feltétel nélkül, Ciano ígéretében bízva, elismerte a döntőbirákat az erdélyi kérdésben. Egy nappal a bécsi tárgyalások előtt a magyar kormány azt az utasítást adta a bécsi döntőbíróság ülésein résztvevő küldötteinek, hogy ragaszkodjanak Kolozsvárhoz (Cluj) és az egész Székelyföldhöz.8 7 1 940. augusztus 30-án Ribbentrop és Ciano a Belvedere palotában döntést hoztak a román—magyar területi vitában. A bécsi döntőbíráskodás Magyarországnak ítélte Észak- és Északkelet-Erdélyt 2 370 000 lakossal, köztük több mint 1 000 000 románnal. A döntőbirák egyidejűleg megtiltották a magyaroknak, hogy további revizionista propagandát folytassanak Szlovákia és Románia ellen. A hitleristák arra használták fel a második bécsi döntést is, hogy megerősítsék pozícióikat Magyarországon. Ugyanezen a napon, 1940. augugztus 30-án Bécsben Ribbentrop és Csáky aláírta azt a megállapodást, amely a magyarországi német nemzetiségi csoport helyzetét rendezte. E szerződésben a magyar kormány kötelezte magát, hogy biztosítja a német nemzeti kisebbség összes állampolgári jogait és gondoskodik arról, hogy a Magyarországon élő németek ne szenvedjenek semmiféle hátrányt nemzetiségük vagy a nemzeti szocializmus irányában megnyüvánuló szolidaritásuk miatt. A szerződés értelmében a fasiszta mozgalom a német lakosság körében monopol helyzetre tett szert. A magyarországi németek jogot kaptak arra, hogy nemzeti szocialista szervezeteket és szövetségeket alakítsanak és Németországgal kulturális téren8 8 szabadon érintkezzenek. Ribbentrop a magyar vezetőkkel megérttette annak szükségességét is, hogy további agresszív terveik megvalósítása érdekében szorosabban működjenek együtt Németországgal. E felhívás következtében a magyar külügyminiszter a kormány 1940. október 17-i ülésén azt javasolta, hogy Magyarország csatlakozzék Németország, Olaszország és Japán hármas szövetségéhez, miután azt hivatalosan is létrehozták az 1940. november 20-i bécsi aláírással.8 9 Észak-Erdély megszerzésével kapcsolatban a magyar kormány arra is kötelezte magát, hogy Németországba irányuló szarvasmarha exportját ei OL. ME. MT. jkv. 1940. május 10. 84—85. 1., OL. KÜM. Pol. 985, 21/7, 1940. 986. 1. «s OL. KÜM. Res. pol., 93. 1940. 3 — 7. 1. «в OL. ME. MT. jkv. 1940. aug. 31. 2—4. 1. 8' OL. ME. MT. jkv. 1940. aug. 29. 5. 1. 88 OL. ME. MT. jkv. 1940. nov. 23. 31—32. 1. 8» OL. ME. MT. jkv. 1940. nov. 16. 77. 1.: KÜM. Res. Pol. 2, 7799, 1941. 6—12. 1.
