Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
'862 PINTÉR ISTVÁN A mezőkeresztesi „munkástanács" a visszaadandó földterület felső határát még csak 100 holdban állapítja meg.12 1 Túrkevén, a „Harcos" tsz. közgyűlésén Vajda ellenforradalmi csoportja már követelte, hogy 200 holdon alul a földjétminden nagygazdának adják vissza.12 2 Ugyanígy döntött a fehérgyarmati járás „Forradalmi Tanácsa" is.12 3 Az egri „Járási Intézőbizottság" október 31-én megtartott ülésén pedig már határozatot hoztak arról, hogy az 500 holdig terjedő birtokokat a volt tulajdonosok kapják vissza.12 4 A földek visszaadásának követelése nem elszigetelt, egyes helyeken felbukkanó jelenség volt, hanem országosan meginduló mozgalom. Makó város nemzeti bizottsága október 30-án kiadott kiáltványának 3. pontja megnyugtatja a parasztságot, hogy „addig is legyen türelemmel, amíg rövid időn belül elérkezik a föld visszaadásának ideje". A kiáltvány 4. pontjában pedig a következők olvashatók: „Makó város Nemzeti Bizottsága éber figyelemmel kíséri a földek és a házak visszajuttatása érdekében induló országos akciókat és hivatalos megmozdulásokat és abba a legelső pillanatban, a dolgozó parasztság iránti felelőssége teljes tudatában bekapcsolódik. . . "12 5 A dolgozó parasztság érdekei alatt ők természetesen elsősorban a kulákok érdekeit értették. A földkérdés ilyen jellegű megoldásánál nagy szerepe volt az újonnan megalakult pártok állásfoglalásának is. A Nemzeti Parasztpárt lapja, a Szabad Szó október 31-én „Kié legyen a föld?" c. cikkében a következőket írja: „A Nemzeti Parasztpárt ideiglenes szervező bizottsága úgy vélekedik erről, mint ahogyan a parasztok maguk. Ezt a pert a forradalom eldöntötte . . . A paraszti gazdálkodást a földreform utáni állapotoknak megfelelően a magántulajdon sérthetetlenségére kell alapozni ... A Nemzeti Parasztpárt szervezetei lépjenek fel annak érdekében, hogy alakuljanak meg bátran mindenütt a falusi, tanyai földrendező bizottságok, azokból az emberekből, akiket erre a falu népe alkalmasnak tart és demokratikus szavazással megválaszt. . ."lís Hasonló állásfoglalással találkozunk a Komárom megyei Figyelő november 3-i számában is, amely a földprobléma megoldását ugyancsak a demokratikusan megválasztott „földrendező bizottságok" hatáskörébe utalja. Dehát november első napjaiban, amikorra Nagy Imréék árulása és ellenforradalmárok terrorja csúcspontját érte el, amikor a szegényparasztok termelőszövetkezeti tagok szavát senki sem hallgatta meg, vajon éppen a földkérdés megoldására alakult bizottságok lettek volna demokratikusak, éppen a földrendező bizottságok képviselték volna a dolgozó parasztság érdekeit ? A földrendező illetve földosztó bizottságok létrehozásának követelése az adott körülmények között önmagában véve is reakciós, ellenforradalmi követelés volt. Az ellenforradalom győzelme esetén a földrendező bizottságok feladata ugyanis az lett volna, hogy elrabolják mindazt, amit 12 év során dolgozó parasztságunk a népi demokrati• kus rendszertől kapott. Ennek alátámasztására álljon itt a Komárom megyei Szár község példája, ahol helyi „nemzeti bizottság" a földosztás előkészítésére öttagú bizottságot hozott létre. Ez az előkészítő bizottság megállapodott abban, hogy az 1945-ös földosztás során kiosztott, egyéni művelés alatt álló földeket i" Miskolci mb B/l 733/1957.-122 Népszabadság, 1957. fébr. 5. 123 pj Avchivum. E. Gy. B/XVI/1. Szabolcs-Szatmár megyei jelentés. 124 Az ellenforradalom tevékenysége Heves megyében. I. Eger. 1957. 13. 1. 125 pj Archívum. E. Gv. A/II/27. Makó város Nemzeti Bizottságának kiáltvánva. 126 Szabad Szó, 1956. okt. 31.
