Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
AZ 1956. ÉVI ELLENFORRADALOM FALUN 861 ságot és a pártbizottság két személygépkocsiját használatba vette.11 7 A dabasi járási Nemzeti Bizottság határozata, amelyet megküldtek a járás valamennyi község nemzeti bizottságának, már sokkal konkrétabb, meglátszik rajta, hogy november elején hozták. A határozat a következőket tartalmazza: ,,A dabasi járási Pártvégrehajtó Bizottságot, továbbá a községek csúcs és összes helyi (községi és vállalati, stb.) pártszervezeteit, valamint a járásban levő összes DISZ-szervezeteket azonnali hatállyal feloszlatom. Szervezeti helyiségeiket, irattáraikat és berendezési tárgyaikat hiánytalanul azonnal adják át a helyi Nemzeti Bizottságoknak. Az érintett szervezetek ama tagjai, akik eredeti községi illetőséggel nem rendelkeznek, a községet 48 órán belül hagyják el. Tartózkodási helyüket jelentsék be a Nemzeti Bizottságoknál, hogy az igazoló eljárás során könnyen felismerhetők legyenek . . ,"11 8 November elején a legtöbb helyen már nem voltak legálisan működő kommunista szervezetek. A kommunisták ellen folyt a vad hajsza. Az ellenforradalom készült a győzelmi torra. Győzelmi mámoruk azonban korai volt, tervük november 4-e után teljes kudarcba fulladt. November 4-e után sorra alakultak újjá falun is az MSZMP szervezetei, talpraálltak a becsületes, pártjukhoz, hazájukhoz hű kommunisták. Az ellenforradalmárok semmiféle terrorakciója sem ingathatta meg ügyük igazába vetett hitüket. Ekkor már semmiféle fenyegetés, semmiféle megfélemlítés sem tudta megakadályozni a kommunisták tömörülését, az MSZMP erősödését. * A szocialista állam szerveinek, a tanácsoknak megszüntetése után a kommunisták üldözésével egyidejűleg indult meg a harc a földek visszaszerzéséért. Ebben is a „forradalmi" szervek jártak az élen. Csaknem minden „forradalmi bizottság" első lépése az volt, hogy azonnali hatállyal megszüntették az 1956-os tagosítást és lehetővé tették az akkor tagosított területek azonnal visszaadását. A Bács-Kiskun megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság október 30-án hozott határozatával a következőképpen foglalt állást ebben a kérdésben: „A nemzeti bizottságok vizsgálják felül az idei tagosításokat és amennyiben ezek sértették a parasztság anyagi érdekeit, azokat saját hatáskörükben azonnal hatálytalanítsa és adja vissza a földeket tulajdonosoknak."11 9 E határozatban szó sincs arról, hogy igyekezzenek megállapodni a termelőszövetkezetekkel, azonnali hatállyal intézkedik, és a végrehajtást olyan forradalmi bizottságokra bízza, amelyekről az előzőekben már szó volt. Ez nem véletlen. Világosan látszott, hogy az 1956-os tagosítás hatálytalanítása csak az első lépés. Egyes „forradalmi bizottságok" már egyenesen az 1945-ös földreform során kialakult birtokterületek régi állapotának visszaállítását követelték. Tiszaszentimre község Forradalmi Bizottsága pl. úgy döntött, hogy a földet az 1945-ös állapotnak megfelelően kell rendezni és nem fogadta el a Megyei Forradalmi Tanács döntését, amely az 1952. évi állapot szerint kívánta rendezni a földkérdést.12 0 117 Pl Archívum. E. Gy. C/IV/30. A sellyei munkás-paraszt forradalmi bizottság október 26-i jegyzőkönyve. 118 Pl Archívum. E. Gy. C/IV/77. A dabasi járási Nemzeti Bizottság rendelete a párt- és DISZ-szervezetek feloszlatásáról. 119 Petőfi Népe, 1956. okt. 31. 120 pj Archívum. E. Gy. B/XIV/2. Szolnok megye jelentése az ellenforradalom tevékenységéről.
