Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
826 LÁNG IMRK jegykészleteken kívül még két-három nagybanknál legalább 300 millió koronát, mint állami letétet; e letétek azonban ne derüljenek ki a bankok feljegyzéseiből.8 2 Ezzel az intézkedéssel feltehetőleg az esetleges ellenőrzést kívánta kijátszani Szende. A január 30-i minisztertanácsi ülésen azt jelentette Szende, hogy az Osztrák—Magyar Banktól még 2 milliárd korona jár az országnak, azonban rövidesen belső kölcsönre lesz szükség. Közlése szerint a forradalom kitörése óta négy milliárd koronát tettek ki az ország bevételei, illetőleg kiadásai. Az -ülésen Böhm és Kunfi erőteljes adópolitikát követelt. Böhm a legnagyobb kapitalisták azonnali külön megadóztatását követelte. Kunfi azt javasolta, hogy küldjenek kormánybiztosokat a nyolc nagy pénzintézethez és hangsúlyozta, hogy „szimbolikus" intézkedésekkel kell megnyugtatni a népet. Buza földművelésügyi miniszter a hadinyereségek elkobzását ajánlotta, Nagy Vince belügyminiszter az ingatlanvagyon „megrendszabályozását" a földreform által, az ingóvagyon problémáját pedig a vagyonadóval vélte megoldhatónak. Követelte a csempészés büntetésének felemelését. Szende nem helyeselte kormánybiztosok kiküldését a pénzintézetekhez, mert ez szerinte nem vezetne eredményre ,83 A kormány a válságos pénzügyi helyzetben az említett belső kölcsön felvételére határozta el magát. A kölcsönt a budapesti nagy pénzintézetek nyújtották 1 milliárd korona értékben, 1920. március 15-i lejárattal.8 4 A hitelművelet 4 százalékos kamat fizetésével járt. Ez nem volt rossz üzletnek mondható a pénzintézetek szempontjából, amelyek ennél jóval alacsonyabb kamatláb mellett fogadtak el betéteket.8 5 Jelentős anyagi megterhelést jelentett az újjászervezendő karhatalom is. A mind nyíltabban jelentkező ellenforradalmi tendenciák egyik nyilvánvaló bizonyítéka Bartha hadügyminiszter egy decembereleji átirata a pénzügyminiszterhez, amelyben — a riadó alakulatok szervezésére vonatkozó rendelet megküldése kapcsán — azt kérte, hogy az önként jelentkező, nem tényleges személyek részére tartassa fenn a pénzügyminiszter a meglevő polgári állásokat „a riadó alakulatoknak országos szükségére való tekintettel . . ."8 e Szende 1919. február 12-i, Böhmhöz intézett átiratában hangsúlyozta, hogy többször figyelmeztette már a hadügyi szerveket a központi állampénztárból igénybevett összegek rendkívüli nagyságára. Kérte, hogy utalja vissza a Hadügyminisztérium a felesleges összegeket, egyben tájékoztassa a tényleges szükségletek-82 OL PM ein.—1918—9545. 83 PI Arch. A Károlyi-per iratai. 1919. jan. 30-i 14. sz. min. tan. jkv. — A szociáldemokrata miniszterek felszólalásai jellemzően mutatták meg a pártvezetés két arcát. Frázisokkal „erőteljes adópolitikát" követeltek, ugyanakkor — és ez volt politikájuk való arculata — „szimbolikus" intézkedésekkel akarták levezetni a tömegek fokozódó elégedetlenségét. Garami a dec. II-i minisztertanácsi ülésen a szocializálások terén sürgetett szimbolikus tetteket: 1—2 nagyüzem államosítását a nép megnyugtatása érdekében. (Vö. 1918. dec. 11-i 66. sz. min. tan. jkv.) 84 KGL A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának üzleti jelentése, 1917, - 1918—19. 86 Az egyik polgári közgazdasági lap elégedetten állapította meg, hogy a belső kölcsön nyújtásán kivül a vagyonadó bonyolítása is a bankok feladata lesz, s azt a megállapítást tette, hogy ez utóbbiak kezdenek megbarátkozni Szendével. (Ld. Magyar Nemzetgazda. 1919. febr. 5.) Az effajta megállapítások arra mutatnak, hogy Szende — az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület volt főtitkára — tettei megnyerték a finánctőke tetszését. 86 OL PM ein. — 1918—9354. 1918. dec. 7.
