Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
A KÁROLYI- ÉS BBRINKEY-KORMÁNY PÉNZÜGYI POLITIKÁJA 817 milyen álláspontot foglalnak majd el az új környező államok a volt Monarchia kötelezettségei tekintetében, a bank egyik vezetője azt a választ adta, hogy „Magyarországnak lényegesen nagyobb kötelezettségei állnak fenn a közös hadügyminisztériummal szemben, mint amily összegekkel ez utóbbi magyar vállalatoknak tartozik . . ." Ez a felvilágosítás kielégítette a jelenlevőket. Az említett nyilatkozat kiegészült még a következő megállapítással: „Minden törekvésünk arra irányul, hogy vállalataink a magyar kormány útján ezen a réven kielégítést nyerjenek."2 7 A december 18-i minisztertanácsi ülés határozatot hozott, hogy a gazdasági miniszterek — nem elvi jelentőségű ügyekben — időnként gazdasági minisztertanácsot tartanak.2 8 Az első ilyen alkalommal Garami 3,5 millió koronát utaltatott ki öt nagy gyárnak a volt közös hadügyminisztériummal szemben fennálló követelésükre, majd 3,2 millió koronát szavaztatott meg „a forradalom miatt válságos helyzetbe került" kisiparosok és kiskereskedők részére.29 A január 8-i minisztertanácsi ülés Szende javaslatáia 64 millió koronát utalt ki a Haditermény Rt-nak a volt közös hadügyminisztériummal szemben fennálló követelésére. Az Országos Sertésforgaimi Iroda részére ugyanilyen címen 20 milliót utalt ki a kormány.3 0 Hasonló volt a központok kötelezettségeivel kapcsolatos állásfoglalás. A központok finanszírozása a nagy pénzintézetek kezében volt, azonban a központok további létének kérdésével párhuzamosan felvetődött a kihelyezett hitelek kérdése is.3 1 A Magyar Általános Hitelbank említett ülésén Ullmann Adolf alelnök kijelentette, hogy a pénzintézetek által a központoknak nyújtott hiteleket nagyrészben fedezik a központok árukészletei, de a kormány ígéretet tett, hogy foglalkozik a központok kötelezettségeiéit vállalandó garancia kérdésével.3 2 Az 1919. január 27-i minisztertanácsi ülésen rendelettervezetet terjesztett elő Garami a központok háborús adósságai tekintetében nyújtandó állami szavatosságról. A minisztertanács azt az álláspontot foglalta el, hogy konkrét esetben megadható a szavatosság, de a kérdést nyitva kell hagyni.3 3 A kormány tehát vállalta az államkincstár terhére a háborús gazdasági szervek kötelezettségeinek — köztük a nyersanyagvásá^ásoknak — kockázatát, ami természetesen találkozott az érdekelt finánctőkés köiök tetszésével.3 4 27 KGL A Magvar Általános Hitelbank iratai. 10. esomag. 28 OL Min. ein. levéltár. 1918. dec. 18-i 69. sz. min. tan. jkv. 29 OL Min. ein. levéltár. 1918. dec. 19-i 1. sz. gazdasági minisztertanács jegyzőkönyve. 30 PI Arch. A Károlyi-per iratai. 1919. jan. 8-i 5. sz. minisztertanácsi jegyzőkönyv. 31 A kormány már november elején a központok fokozatos leszerelését tervezte. November 25-én rendelet jelent meg a háborús gazdasági szervezetek leszerelését intéző kormánybiztos kinevezéséről. Decembertől kezdve megindult a bizottságok és központok felszámolása. 32 KGL A Magyar Általános Hitelbank iratai. 10. csomag. 33 PI Arch. A Károlyi-per iratai. 1919. jan. 27-i 13. sz. minisztertanácsi jegyzőkönyv. 34 A központok anyagvásárlásaira vonatkozó garancia vállalására 1. a GYOSZ XVII—XVHI. sz. évi jelentését. 30. 1. A burzsoázia tetszésének a következő szavakkal adott kifejezést a GYOSZ (uo. 23.1.): „Konstatálnunk kell e helyütt is, hogy Garami Ernő . . . mindenkor igen nagy megértést tanúsított a Szövetség javaslataival és állásfoglalásaival szemben . . . Szabadelvűségében annyira ment, hogy magukra a gyárakra bizta, hogy milyen cikkeket állítsanak elő a közfogyasztás részére . . . Biztosította Szövetségünket, hogy az árak megszabásánál a gyárakat semmiféle sérelem érni nem fogja . . ." 7 Századok
