Századok – 1960
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós fogsága (I. rész) 794
WESSELÉNYI MIKLÓS FOGSÁGA 799 utazni.9 Most a terv újra előkerül; Wesselényi mellett Deák mozgatja az ügyet — nehéz megmondani, melyikük az energikusabb. 1839. február 2-án már együtt ül az egyetem orvosi karán az elítélt számára orvosi bizonyítványt kiállítandó konzultáció: Lenhossék lielytartótanácsos, almási Balog Pál, á Magyar Tudományos Akadémia tagja (Wesselényinek ez idő tájt kezelőorvosa), az egyetemi professzorok közül Reisinger János, Birly Flórián Ede, Johann Gottlieb Fabini, Veleczky János, Schordann Zsigmond, Bene Ferenc, Csáusz Márton, rajtuk kívül Szabó János volt országos szemorvos, Bey ezredorvos s (külön rang jelzése nélkül) Stáhly „Medicinae Doctor". Ä bizonyítvány Wesselényi egészségi állapotát általában rossznak tartja (vérömlések, vesekövek, „dipscratische Krankheiten" nyomai, vízkóros daganatokra való hajlandóság); a legsúlyosabb szemének állapota (bal szemén teljesen kifejlett szürke hályog, jobb szemén kezdődő — valójában lueszes — idegsorvadásról van szó). A gyógymód: a feloldó vagy feloldó-erősítő kezelés (diétával együtt), s amellett: kedélynyugalom, tiszta levegő, sűrű és erős testmozgás és szemének kímélete. Ez az orvosi bizonyítvány keiül a büntetésmegszakítást kérő recursus mellé. Wesselényitől persze naivitás volna kegyelemért könyörgést várni; a felségfolyamodvány is inkább dörög, mint jajveszékel. Bármily hálás feladat volna is itt akár hosszú passzusait idézni, ehelyt nincs módunk erre.10 Csak utalhatunk rá: nem túlsók példa van a magyar történelemben ilyen „felségfolyamodvány"-ra; olvasójának Rákóczi híres „Domine!" címzésű levelét juttatja eszébe. (Ami Wesselényiében alázatnak hat amazzal szemben, azt helyzete magyarázza. Rákóczi akkor, ha a bukás előtt is, de mégis fejedelem volt, sereg ura —s főként nem volt ellenségei kezében.) Mint még látni fogjuk, a nádor le is szögezte vele kapcsolatosan nemtetszését. Pedig valószínű, hogy Deáknak még így is némi vitába került, míg egyáltalán egy ennyire tartózkodó szöveg megírására, ill. aláírására rá tudta venni barátját. Az ti. valószínű, hogy a volt zalai követ befolyással bírt a kérvény megszövegezésénél, hiszen neki kellett vele Bécsbe indulnia. Tisztázatlan még, hogy mikor született meg Deák bécsi intervenciójának terve. Annyi bizonyos, hogy az ellenzéki vezér már az orvosi konzultáció utáni napon, 1839. február 3-án kihallgatáson jelentkezett a nádornál. Előadva Wesselényi szemének állapotát, bejelentette a főhercegnek, hogy másnap Bécsbe indul a recursus benyújtására (minthogy maga az elítélt egészségi okokból nem teheti ezt meg).1 1 Aznap délben Bártfaynál ebédelt Wesselényivel (s Bajzával, Schedellel, Vörösmartyval) együtt; ott beszámolt kihallgatásáról, s jelezte, hogy másnap nekivág a bécsi útnak.12 A nádor még aznap sürgönyileg jelentette a dolgot Majláth alkancellárnak, az pedig a kézhezvétel napján, február 5-én felségelőterjesztésben számolt be a dologról az uralkodónak.1 3 S még aznap Metternich „sehr dringend" szólította fel Sedlnitzkyt, hogy foganatosítson intézkedéseket a számára „nagyon jólismert ellenzéki férfiú" figyeltetésére.14 " Ld. erre nézve a nádor 1839. március 7-i (Buda) felségelőterjesztését. (O. L. — Regnicolaris Lt. — József nádor titkos lt.-a — Acta poiitiam . . . spectantia 1839 : 52.) 10 Az orvosi bizonyítványt (amelyet Wesselényi recursusához mellékeltek) s magát a recursust ld.: O. L. — MKPr. 1$39 : 262. 11 Ld. errenézve a nádor 1839. február 3-i (Buda) jelentését a magyar udvari alkancellárnak (O. L. — MKPr 1839 : 161). 12 В : N IV : 7/a. o. 13 O. L. — MKPr 1839 : 161. 14 O. L. — TM 60. cs. 8446. „Euer Excellenz dürften es aus guten Gründen angemessenfinden, dieses Individuum auf eine unauffällige Weise genau überw achen zu lassen. Indem ich Hochdieselben auf die Dringlichkeit dieser Einleitung aufmerksam mache, ersuche ich zugleich mir mit jedem Tage das Resultat der Überwachung Deáks, durch die ganze Zeit seines hiesigen Aufenthaltes gefälligst mitzutheilén."
