Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
EGY OSZTRÁK RÖPIRAT ÍRÓ ti'TJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 785 eseményeit elfelejtsék. Poroszország lengyel birtoka önmagában is káros ránézve: német állását gyengíti s súlypontját a szlávok irányában tói ja el. Röviden, ha Poroszország lemondana a kis Poznanról, több hasznát látná, mint kárát: az ország német volta megerősödnék, megszabadulna legalább egyik határán az egyházi és nemzeti ellenségeskedéstől s csekély veszteségével hatalmas erkölcsi nyereségre tenne szert.168 Ausztria lengyelországi birtokára, Galíciára — mint már ezt az 1st Oesterreich deutsch?-ban is kifejtette — ugyanaz áll, ami Poznanra. Galícia feladásával Ausztria is számos nehézségétől szabadulna meg, de ezt az erkölcs törvényei is kötelezővé teszik számára.159 A lengyelek elnyomásáért azonban nemcsak a kormányokat terheli felelősség, hanem a német népet is. Megszokták, hogy a lengyel ügyet tragédiának tekintsék, megelégednek azzal, hogy megható beszédekben és cikkekben emlékezzenek meg a lengyelek szomorú sorsáról, s legfeljebb táncmulatságokat rendeznek a vérző Lengyelország javára. De sem prózában, sem versben mondott nagyszerű beszédek, sem alamizsnák nem segíthetnek egy népen; nagy történelmi tett volna viszont, ha Németország és egész Európa közvéleménye határozottan és komolyan a lengyelek mellett foglalna állást.160 S különösen a németeknek feladatuk, hogy a lengyelek ügyét saját ügyüknek tekintsék, mert „amíg Lengyelország szétszakított állapotban senyved, addig Németország szétszakítottsága is igazoltatik".161 A húszmilliós, zárt területen élő lengyel népnek önálló hivatása van. Természeti törvény követeli meg, hogy Európa politikai szervezetében helyet kapjon az önálló Lengyelország is. Azt javasolja tehát Ausztriának és Poroszországnak — még ha ezért fogadatlan prókátornak vagy egzaltált ábrándozónak kiáltják is ki —, hogy ne harcoljanak a természeti törvény ellen, hanem fogjanak össze Franciaországgal ós Angliával s nyilvánítsák ki, hogy Európa érdekében, a jog és keresztény erkölcs nevében parancsoló kötelességükként ismerik el Lengyelország helyreállítását; ezzel szemben Oroszor szág nyilván nem merne erőszakhoz folyamodni. A hatalmak feladata az volna, hogy rátermett és megbecsült lengyel férfiak segítségével lehetőleg természetes határai között egyesített, életképes, megfelelő államszerződésekkel belülről és kívülről jól körülbástyázott Lengyelországot állítsanak fel.162 A lengyel kérdés Schuselkát állandóan foglalkoztatja, legtöbb munkájában megemlékezik róla. A galíciai felkelés idején pedig éppenséggel külön munkát szentel Lengyelország helyzetének ; Deutschland, Polen und Rußland 168 Uo. 98., 104., 96—97., 267., 104—105., 106—107., 259. 1.; Orientalisohe Frage 76., 77—78. 1. 169 Schuselka : DPR 123., 140—141., 123—124., 155., 158. 1.; Schuselka : Rückschritte 272—273. 1.; Polnische Dame 309.1.; Schuselka : DPR 139—140. 1.; Orientalische Frage 80—81. 1. 160 Schuselka; DPR 33—36. 1. lel Polnische Dame 227. 1. Vö. DPR 38. 1., Polnische Dame 11., 238—239. 1. 162 Schuselka ; DPR 56., 156. 1.; Schuselka: Rückschritte 293. 1.; Schuselka : DPR 286—289., 291. 1. — Lehetséges ugyan, mondja továbbá, hogy a feláll.tott Lengyelország idővel a németekkel szemben ellenségesen fog viselkedni, ez a lehetőség azonban nem akadályozhatja meg Németországot most a helyreállításiján. Különben, ha a helyreállítást Németország kezdeményezné, ezzel valószínűleg meg is nyerhetné magának a lengyeleket (uo. 316., 318., 323. 1.). 5 Századok
