Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
EGY OSZTRÁK RÖPIRAT ÍRÓ ti'TJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 777 így Johann Heinrich Schramm, weimari udvari festő és professzor mihelyst értesül az eseményekről, azonnal mozgósítja barátait és ismerőseit, hogy foglaljanak állást Schuselka mellett s írjanak védelmére cikkeket az augsburgi Allgemeine Zeitungba, valamint a kölni Zeitungba. Többek között Ferdinand Freiligrathnak is készül levelet írni, hogy bevonja ebbe az „egész Németországot érintő ügybe". A dologban csak az a komikus s egyben jellemző a korabeli állapotokra, hogy akihez legelőször és a legnagyobb bizalommal fordul, beszervezett titkos ügynök, s támogatást kérő sorait nyomban továbbítja a bécsi rendőrségnek. Az említett besúgó azonban Schramm levelével egyetemben azt is kénytelen jelenteni gazdáinak, hogy Frankfuitban is nagy részvéttel viseltetnek a fiatal író iránt.124 De Ausztriában is Schuselka mellett mozdul meg a közvélemény. Több magas állásban levő személy keresi Schuselka ismeretségét ebben az időben, s egyszerű emberek is kifejezik rokonszenvüket. Sőt, amikor Erdélyben, a szászok körében is tudomást szereznek az ellene folyó rendőri eljárásról, a brassói városi tanács Schuselkához intézett levélben tolmácsolja hálás köszönetét az Ist Oesterreich devtsch?-éit és más cikkeiéit, amelyekben Németország figyelmét az anyaországtól távoli kolóniájukra irányította.125 Hegy a közvélemény nyomása befolyásolta-e a bécsi rendőrséget, nem tudjuk. Schuselka azonban, a rokonszenvnyilvánítások hatására, valamint attól is ösztönöztetve, hogy az augsburgi Allgemeinébeii épp ezidőtájt ismertetik és dicsérik Ist Oesterreich deutsch? című munkáját, vizsgálata idején is folytatja cikkeinek írását.126 A rendőrség ugyan pár hónap elteltével félbehagyja az ellene folyó vizsgálatot, de erről nem éitesítik, így bécsi tartózkodása elhúzódván, ő lassan bekapcsolódik Bécs szellemi életébe, színházba jár, írogat, s egyre várja ügyének tisztázódását. S meghurcoltatása csak növeli tekintélyét és barátainak számát. Ebben az időben kerül társaságába Friedrich Uhl, a Wiener Zeitung későbbi főszerkesztője és bátyja, Schuselka volt évfolyamtársa révén Hans Kudlich (negyvennyolcban a jobbágyfelszabadítás kezdeményezője) is, aki később is melegen fog megemlékezni a kedélyes Pipdban vele töltött délutánokról s Bécs környékén tett közös kirándulásaikról.127 S nagyobb sikereket is elkönyvelhet ebben az időben Schuselka: az írók Concordia egyesülete Eduard Bauernfeld, a költő és drámaíró születésnapjának és Ein deutscher Krieger című drámája bemutatásának megünneplésére gyűlést rendez, s ezen Schuselka is beszédet mond. Felköszöntőjében, mint arról a Grenzbotenben az egyik bécsi levelező is megemlékezik, kiemeli annak nagy jelentőségét, hogy megbecsült, iroelalmi hírnévnek örvendő és idősebb emberek, mint Bauernfelel 124 Glossy П. 140—142. 1. Frankfurtban 1843. dec. 9-rôl kelt titkos jelentés. — A kölni „Zeitung" valószínűleg azonos a Kölnische Zeitunggal. 126 Schuselka : Rückschritte 232., 235—238. 1. A levél 1844. márc. 13-i dátumú. Vö. Hugelmann, 421—422. 1. 126 S.: Deutschland und das österreichische Kaiserreich. A. Z. 1843. nov. 7-—9., 311.—313. sz. mell. — Schuselka Czapka bécsi polgármestert is alaposan pellengérre állítja a Deutsche Allgemeinében megjelent egyik írásában. (Schuselka : Rückschritte 44. 1.) — S valószínűleg megélhetésének biztosítása érdekében régebben írt s többnyire már különféle bécsi lapokban napvilágot látott cikkeiből egy kétkötetes kis elbeszélésgyűjteményt is összeállít még 1844-ben Schuselka. (Franz Schuselka : Erzählungen und ein gemischter Anhang. I—II. Wien. 1844 [Leipzig, Liebeskind] — Wurzbach 32. 224. 1., Fellner, 41. 1. jegyz.) Ezenkívül ugyancsak ebben az évben jelenik meg Karl Gutheiz с. regényének második kiadása Der Brigittenkirchtag címen (Fellner, 41. 1. 2. jegyz.). 127 Friedrich Uhl: Aus meinem Leben. Stuttgart—Berlin. 1908. 122—123. 1.; Hans Kudlich : Rückblicke und Erinnerungen II. Wien. 1873. 68. 1.
