Századok – 1960

Tanulmányok - Hozzászólások Molnár Erik előadásához. Ember Győző; Székely György; dr. Horváth Miklós; Ságvári Ágnes; Szabolcs Ottó hozzászólásai; Nemes Dezső zárszava 59

71 ' HOZZÁSZÓLÁSOK MOLNÁR ERIK ELŐADÁSÁHOZ Termékenyítő fordulatot jelentett e téren is a Magyar Szocialista Munkás­párt politikája. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára gyors és mégis eredményes kutatómunka nyomán megjelent a dokumentumkötet a százezer magyar internacionalista harcáról, melyet testvéri szövetségesként vívtak az orosz munkások, parasztok oldalán az Októberi Forradalom győzelméért, Szov­jet-Oroszország védelméért. Bevezető tanulmánya helyesen mutat rá, hogy „nem lehet írni és beszélni a magyarországi kommunista mozgalom történeté­ről, lia nem ismerjük az oroszországi magyar hadifoglyok 100 000 embert átfogó mozgalmát, kapcsolatukat az orosz forradalommal, szervezkedésüket, fegyve­res harcukat a szovjethatalom védelmében, s vezetőiket, akik hazahozták a leninizmus tanításait, az orosz Bolsevik Párt forradalmi gyakorlatát s a har­cok nagy tanulságait". Magától értetődő, hogy ennek a forradalmi élcsapat­nak az eszmei befolyása kiterjedt a magyar hadifoglyok egész, több mint fél­milliós tömegére, s nem kis szerepe volt abban, hogy a Magyar Tanácsköztársa­ság hetek alatt harcképes Vörös Hadsereget tudott szervezni. Méltán lehet történetírásunk büszke arra, hogy a könyvet a Szovjetunióban is kiadták orosz nyelven. Marxista hadtörténetírásunk e szakaszához tartozik az 1919-es magyar Vörös Hadsereg dokumentumainak és a Magyar Tanácsköztársaság harcait fel­dolgozó monográfia kiadása. Megrajzolják a Vörös Hadsereg harcait, a Tanács­köztársaság katonai vezetésének terveit, szervező, irányító munkáját, az egy­szerű vöröskatona hősiességét, a nehézségek következtében időnként fellépő megingását, majd a heroikus erőfeszítéseket az újjászervezésre. Hasonlókép­pen új adatokkal, a proletár internacionalizmus szellemében ábrázolja a Tanács­köztársaság hadtörténelmét a „Munkásezredek előre!" népszerű hadtörténeti munka és a Stromfeld Aurél életét, munkáját elemző kötet. Általában jellemző a Vörös Hadseregről 1957 után megjelent munkákra, hogy ferdítésektől, lakkozásoktól mentesek, számos kérdést véglegesnek látszó koncepcióval oldottak meg, vannak azonban olyan kérdések, mint pl. a Vörös Hadsereg utánpótlásának kérdése vagy a Clemenceau-jegyzék elfogadásának problematikája, amelyek további alapos kutatásra, megoldásra várnak. A legújabbkori hadtörténészi munka jelentős alkotása az a dokumentum­kötet, amely a magyar önkéntesek harcait örökíti meg a spanyol nép szabadság­harcában. Á dokumentumok kritikai válogatása, jegyzetelése, a bevezető tanul­mánynak elemzése a spanyol polgárháború azon hadműveleteiről, amelyekben a magyar önkéntesek is részt vettek, nemcsak tudományos alapossággal készül­tek, hanem eszmei tartalma a szocialista patriotizmus és a proletár internacio­nalizmus egységét is adja. A magyar nép legjobbjainak internacionalista harcairól készült doku­mentumkötetek jelentős eredményei hadtörténetírásunknak. A közeljövő fel­adata azonban, hogy most már még több kutatáson alapuló monográfiákkal dolgozzuk fel hadtörténelmünk e korszakait. Az 1956-os ellenforradalom tanulsága irányította a párt útmutatása alap­ján hadtörténészeink figyelmét a Horthy-fasizmus korszakára. Az elmúlt három év alatt több tanulmány rajzolta meg a Horthy-hadsereg belső, az ellenforra­dalmat szolgáló szerepét. Rámutattak, hogy Horthyék a gondosan kiváloga­tott tiszti és alatiszti kar segítségével tartották kezükben a hadsereget. E tiszti és altiszti kar szociális összetételének alapos vizsgálata nagyjelentőségű feladat. A Horthy-hadsereg szervezetének, katona-politikai célkitűzésének vizsgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom