Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
760 S. LENGYEL Mí RT A De a vallásról és egyházról vallott nézeteit nemcsak liberális felfogása, hanem nacionalizmusa is át- meg átszövi. Így a Németországban meglévő vallási ellenségeskedéseket élesen bírálja azéit is, meit bennük az ország egységesülésének komoly akadályát látja.5 7 Schuselka gondolatvilágát tehát — láthatjuk — alapvetően három tényező határozza meg: az erős nemzeti érzés, a liberális szemlélet és a mély vallásosság, amely utóbbi azonban a fő kérdésekben mindig alárendelődik nacionalizmusának és liberalizmusának. Schuselka tehát ebben az első publicisztikai munkájában vitathatatlanul haladó felfogású szerzőként, az ausztriai állapotokat bíráló röpiratirodalomnak — a lényegében még nemesi szemléletű Andrian-Werburg5 8 mellett —egyik megindítójaként lép fel. Munkájának azonban nemcsak ez a haladó tartalom ad jelentőséget, hanem éppen publicisztikai formája is; most már, korábbi szépirodalmi próbálkozásaival ellentétben, nem fenyegeti az a veszély, hogy megreked az osztr ák társadalom kicsinyes és szűkkörű viszonyainak, ha mégoly kritikai módon is történő, de szükségképpen ugyancsak kicsinyes és szűkkörü ábrázolásában, hanem megtalálva azt a műfajt, amely ekkor egyedül alkalmas a Németországban adott alapvető társadalmi ellentmondások kifejezésére, megtalálja azt az eszközt, amellyel leginkább tud majd híveket toborozni a legfontosabb, a haladás ügye számára. Schuselka érdeme e téren persze csak az, hogy más kortársaival együtt, de a legelsők között, megragadja azt a lehetőséget, amelyet maga a történeti fejlődés kínált fel a haladó gondolat hirdetői számára; a francia forradalom idején Németországban, ahol a nagy társadalmi ellentmondások még a mélyben rejtőztek, a haladás eszméjének magasrendű kifejezésére csak a filozófia, a szépirodalom és a zene területén adódott lehetőség, az azóta eltelt fél évszázad fejlődése azonban, mindinkább felszínre hozva ezeket az ellentmondásokat, végre lehetővé teszi, sőt meg is követeli, hogy a közvetlen politikai cselekvés kiváltására leginkább alkalmas irodalmi eszköz, a politikai irodalom is szélesen kibontakozzék. Schuselka tehát, amikor most a fennálló viszonyok kritikusaként lép fel, s gondolatainak kifejtésére a publicisztikai formát választja, való ságos társadalmi szükséglet kielégítésére vállalkozik. Ausztria helye NcmetországbÉn Schuselka weimari tartózkodásának kezdetén, még a Deutsche Worte megjelenése előtt számos kisebb cikket ír az osztrák viszonyokról, s ugyancsak 57 Uo. 161—163., 168. 1. 68 Viktor Andrian-Werburg híres röpirata, az Oesterreich und dessen Zukunft ugyan 1841-ben vagy 1842-ben jelent meg, de az első kiadás példányait sehol sem említik. A második kiadás a nyomda égése miatt csak 1842 végén jelent meg; s példányainak nagy részét az osztrák kormány felvásároltatta. (Vö. Viktor Bibi : Die niederösterreichischen Stände im Vormärz. Ein Beitrag zur Vorgeschichte der Revolution des Jahres 1848. Wien. 1911. 38—40. 1.) Harmadik kiadása viszont Schuselka munkájával közel egyidőben látott napvilágot. A Leipziger Allgemeine Zeitung névtelen kritikusa is együtt ismerteti mindkét munkát, mint amelyek ,,a társadalom két fő eleme (tudniillik a nemesség és polgárság — L. M.) véleménye tolmácsolójának tekinthetőek, és . . . így valóban figyelemreméltó fontossággal bírnak". (Deutsche Allgemeine Zeitung 1843. júl. 7., 98. sz., 948. 1. — A Leipziger Allgemeine Zeitung 1843-tól Deutsche Allgemeine Zeitung néven jelent meg.) Egy 1843. aug. 15-i Lipcsében keltezett titkos jelentós szerint az Österreichs Zukunft című könyvecske 12 000 példányát s a Deutsche Woitéból szintén néhány ezer példányt juttattak el Ausztria területére (Glossy II. 118. 1.).
