Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
EGY OSZTRÁK RÖPIRAT ÍRÓ CTJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 755 cia színdarabok-túlzott népszerűségét is helyteleníti.2 9 De legnagyobb veszélynek — s ezt már joggal — a francia nyelv túlhajtott használatát tartja, helyesen ismerve fel a nemzeti nyelv ápolásának fontosságát. ,,A nyelv minden népnek legszentebb java, a nemzeti önállás megőrzésének legerősb eszköze, a nép lelkének legtisztább megnyilatkozása, tetteinek élő monumentuma. Valamely nép nyelvét nem tiszteli, önönmagát gyalázza meg; shaegy másikét teszi sajátjává, akkor a másik szellemi tulajdonainak igájába görbed. Igazi nemzeti öntudat lényegében, sőt teljességgel nem létezhetik nemzeti nyelv nélkül; az a nép, amely nyelvét elveszejti, jellegtelen embeitömeggé lesz."30 Mélyen érinti ezért, ha látja, hogy ,,kimeríthetetlenül gazdag, virágzó nyelvének" kincseit népe nem ismeri, nem becsüli, s szép és erőteljes kifejezések ezreit hagyja veszendőbe menni, míg a rosszul csengő idegen szavakat gagyogva keveri beszédébe. Hazafias felbuzdulásától azonban el-elragadtatja magát, s még a francia nyelv tanulását is helyteleníti, a francia nevelők alkalmazását pedig egyenesen kárhoztatja. A németek francia-tiszteletét leginkább azért támadja, mert úgy látja, könnyen megfeledkeznek arról, hogy Franciaország, amely évszázadokon át mindig hazájuk ellensége volt, most is Németország megtámadására készül.31 De „ellenállás nem gyűlölet!" — vallja franciaellenes kitöréseit mentve Heinrich Steffensszel —, s még a kereszténység sem követeli tőlünk, hogy „gyávák legyünk s tűrjük lábbal tipratásunkat".32 Kivált most, amikor a német nemzetnek különösen nagy szüksége van arra, hogy megtanulja tisztelni nemzetiségét, mert nagy és súlyos belső és külső harcokra kell felkészülnie.3 3 Külső támadások veszélye fenyeget, hangsúlyozza, s Németország évszázadokon át különbözőképpen fejlődött részei még nem tudtak egységes egésszé kovácsolódni; ilyen módon pedig a nemzet nem tud megküzdeni az előtte álló nehézségekkel s nem tudja betölteni hivatását. De az egyéni kényelemszeretet, az egyéni büszkeség, makacsság, és a nyárspolgári haszonlesés volt mindig is Németország szerencsétlenségének legfőbb forrása, s nemzeti lelkesültsége sajnos legnagyobb részben még ma is csak eszmei. A német nemzetet aligha képviseli híven az új idők szükségletei mögött kullogó szövetségi alkotmány, amely már létrejöttekor is az ideiglenesség látszatát keltette, lia rövidesen nem alakítják újjá, teljesen elmarad a közvélemény kívánalmai mögött. A német egység óhaját azonban, amint ez az osztrákokra általában is jellemző, még erősen színezi Schuselkánál szűkebb hazájának, Ausztriának a nagyhatalmi állásáért való aggódás. Bizonyos elégedetlenséggel szemléli tehát, hogy az osztrák Monarchiát Poroszország túlszárnyalta s a Habsburgok évszázadokon át folytatott hibás politikája következtében a birodalom nem játszhatik már a világszínpadon olyan uralkodó szerepet, amilyenre egykor hivatva volt. Az osztrák császároknak Németországtól való elkülönülését s házi hatalmuk biztosítására és növelésére irányuló törekvését e miatt is elítéli. Véleménye szerint Ausztriának már csak a fenyegető orosz terjeszkedés miatt is németnek kell maradnia, Németországhoz kell tartoznia.34 A nemzetiségéhez való ragasz-28 Deutsche Worte 38—39., 42—43., 57—58., 75. 1. 30 Uo. 45—46. 1. 31 Uo. 86—87., 68—70., 74—75., 77—78., 55. 1. 32 Uo. 90. 1. 33 Uo. 174. 1. 34 Uo. 175—187., 64., 176—177., 186., 201., 199., 195—196., 190., 192., 194 — 196. 1. 3*
