Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
752 S. LENGYEL MÁRTA az osztrák népnek a rendszerrel való elégedetlensége.1 0 Most is fülében cseng néhány kedvelt sora: Ládd, az osztrák nép az, mely jól megtanulva, mit szabad, Még esengve kérdi csak: ,,.Mikor lehetnék már szabad?"1 1 S negyedéves korából szabadabb szellemű órák élménye is mélyen bevésve áll emlékezetében. Tisztelettel gondol most vissza Dr. Josef Kudlerre, a politikai tudományok professzorára, aki arra törekedett, hogy felébressze tanítványaiban a kétel kedés szellemét, s nyilvános vitákat rendezett többek között a sajtószabadság, a vallásszabadság, a halálbüntetés kérdéséről, amelyekben a diákok szabadon érvelhettek: egy csoportjuk képviselte, másik csoportjuk pedig ellenezte például a sajtószabadságot.12 Meglehet, hogy ezek az ösztönzések is közrejátszottak abban, hogy később néhány jogi cikket írt a Zeitschrift für österreichische Rcchtsgelehrsamkeithv.13 De bizony midőn az egyetem elvégzése utáni évek vonulnak el szeme előtt, már nem talál emlékeiben semmi lelkesedésre indítót. A bécsi büntető szenátusnál eltöltött néhány hetes gyakornokság után a megélhetés gondjai ismét a házitanítói munka nehéz s néha megalázó útjára kényszerítették. Fel is elevenednek előtte a Deym gróf prágai kastélyában, Lobkowitz herceg fényűző bécsi palotájában s egy bécsi orvos házában töltött napjai,14 majd első szépirodalmi szárnypróbálgatásai, a novellisztikus formában megírt bécsi helyi mondák,1 5 első önállóan megjelent hosszabblélegzetű verse, amelyben az osztrák császári pár salzburgi látogatását írja le lelkesülten áradozva az uralkodóról, azután történetfilozófiai érdeklődésének első megnyilvánulása, a Weltgedanken, 16 majd újabb szépírói kísérletei, az 1841-ben kiadott moralizáló népregény, a jólelkű Károlynak és szerelmének szentimentális története,17 a gyermekek számára készült vidám és tanító célzatú kis olvasókönyve,1 8 s a bécsi Telegrafbsb és egyéb lapokba írt rövid elbeszélései.19 Ár-10 Sohuselka: Rückschritte 37—38. 1.—A verseskötet Anastasius Grün (Anton Auersperg gróf) műve. 11 Österreichs Volk ist's, ehrlich, offen, wohlerzogen auch und fein, Sieh, es fleht ganz artig: „Dürft' ich wohl so frey seyn, frey zu seyn?" (Spaziergänge eines Wiener Poeten. Hamburg. 1831. 13. 1.) 12 Schuselka: Rückschritte 108., 124. 1.; v. ö. Heinrich Ritter von Srbik: Die Wiener Revolution des Jahres 1848 in sozialgeschichtlicher Beleuchtung. Schmoller's Jahrbuch für Gesetzgebung 43. (1919) [846. 1.] 13 Wurzbach 32. 223. 1.; Hugelmann, 420. 1.; ADB 34. 756. 1. — Ezek a következők voltak: Ueber einen Oiminal-Rechtsfall (1836, I. 215 s. köv. П.), Bemerkungen über §§ 38 und 365 des Strafgesetzbuches, I. Theils (1841, II. 297. 1.), Kann man überhaupt und nach österreichischen Gesetzen insbesondere durch Unterlassung das Verbrechen des Mordes begehen? (1839. II. 353. 1.) 14 Wurzbach 32. 223. 1. — Vö. Hugelmann, 420.1.; ADB 34. 756. 1.; Ergänzungs-Konversationslexikon IV. 350. 1. — Schuselka 1834. nov. 24-én foglalta el állását Deym grófnál Prágában, s egy év után került ismét Bécsbe Lobkowitz herzeghez (Fellner, 9—10. 1.). 15 Nagl, Castle, Zeidler : Doutschösterreichische Literaturgeschichte. III. Wien, 1953. 291. 1. 16 Das Salzburger Volksfest zu Kiessheim vom 17. Julius 1837. Salzburg. 1837. (,Schneider, 4.1.) — Weltgedanken. Wien (Gerold). 1840. (Wurzbach 32. 229. 1.) 17 Karl Gutherz. Eine Geschichte aus dem Wiener Volksleben. Wien (Gerold). 2. kiad. 1844. -— Schuselka: Rückschritte 24. 1. V. ö. Wurzbach 32. 229. 1. 18 Wurzbach 32. 229. 1. Lustiges und Lehrreiches für Kinder aller Stände. Wien. 1842. 19 Waldhcim's Illustrierte Blätter 1864. 17. sz. 136. 1.