Századok – 1960
A XI. Nemzetközi Történészkongresszus 721
730 A XX. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUS nyev mindenekelőtt ismertette azokat az eddig ismeretlen, a Szovjetunióban található levéltári anyagokat, melyeket mikrofilmen magával hozott s a kérdés nyugati szakértői rendelkezésére bocsátott. Előadása az egykorú európai államrendszer szerkezetéről, valamint az Oroszországot a Nyugattól elszigetelő svéd, lengyel, török „keleti gát" szerepéről szólt. A rendkívül gazdag anyagra támaszkodó, igen magas szakmai színvonalú előadást követő vitában a nyugati tudósok, kivétel nélkül elismerték az előadás által feltárt anyag s a felvetett problémák nagy jelentőségét a harmincéves háború történetének feldolgozásában. Többségük azonban azon a nézeten volt, hogy Porsnyev túlbecsüli Oroszország szerepét a harmincéves háborúban. Az egyik svéd kutató viszont egyetértett Porsnyevvel Gusztáv Adolf külpolitikájának orosz orientációjára vonatkozóan. Ide kapcsolódott Makkai László korreferátuma, mely a Habsburg abszolutizmus erőviszonyait vizsgálta a harmincéves háború küszöbén. A legújabbkori szekcióban két olyan előadás hangzott el, mely tárgyánál, a felvetett problémák sokaságánál, s nem utolsósorban ezek politikai fontosságánál fogva a viták középpontjába került. Az egyik — Haag belga történész ,,A német szociáldemokrácia és az első világháború" című referátuma — a kongresszus legszínvonalasabb előadásai közé tartozott. A referátum a kérdés történeti feldolgozásainak alapos ismertetését tartalmazta, bár újat nem adott hozzá. Végigkísérve — objektív módon — a különböző történeti irányzatok felfogását ebben a kérdésben, különösen éles bírálatban részesíti a konzervatív, imperialista irányzatokat, s bár jónéhány kérdésben a marxista felfogással sem ért egyet, mégis leszögezi, hogy „a legösszefüggőbben, mélyen és kritikusan" a marxisták közelítették meg a kérdést. A referátum magas tudományos színvonalával ellentétben a nyugati történészek egy részének, különösen a nyugat-németeknek, hozzászólásai más jellegűek voltak. A német szociáldemokrácia háborús felelősségét mentegető, eltussoló álláspontjaik kifejtését szovjetellenes megnyilatkozásokkal kötötték össze. Különösen kitűnt ezen a téren Rothfels ismert nyugat-német történész, aki az egykori szociáldemokrata érvelést felelevenítve azt kívánta bebizonyítani, hogy Németország hadbalépését, illetve a német szociáldemokráciának a háborús politikát támogató magatartását az indokolta — és itt Marxra és Engelsre hivatkozott —, hogy a cári Oroszország az európai reakció fő pillére volt. Ezt az álláspontot az NDK történészei — egészen elemi igazságokra hivatkozva — cáfolták meg. Л nyugati történeti felfogást tükrözte a francia Droz által tartott előadás is, amelynek a Naumann-féle Mitteleuropa-terv és a szocialista pártok ezzel kapcsolatos állásfoglalása volt a tárgya. Droz szándéka annak bemutatására irányult, hogy a Mitteleuropa-tervben a szocialista megoldás elemei is megvoltak, és sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a nemzetek feletti és államok feletti elv akkor nem győzedelmeskedhetett. Jellemző, hogy a Mitteleuropa-koncepciónak Droz által kifejtett változata megértésre talált a nyugat-németeknél és másoknál, amint a nyugati történetírás harcosabb képviselői általában az ún. „nemzetek és államok felettiség" gondolatának bajnokaiként szerepeltek. Ez jellemezte általában az újkori és a legújabbkori történet szekciójának vitáit. Az alapgondolat az ún. „európai szolidaritás" propagálását szolgálta. Magyar részről ketten vettek részt Haag előadásának a vitáján. Erényi Tibor — a magyar szociáldemokrácia politikáját ismertetve — bírálta az előadást, amely lebecsülte a háborúellenes fellépés objektív lehetőségét. Zsigmond László Drozn&k a Naumann-féle Mitteleuropa-tervre vonatkozó fejtegetésével vitázott, hangoztatva, hogy ez csak a német imperializmus terveinek
