Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
638 MÁRKUS LÁSZLÓ kozó munkásmozgalom és a tudományos szocializmus problematikája kerül elemzésre. A lecke szerzője leszögezi, hogy „а XIX. század történeti mozgalmainak tengelye a proletariátus elméleti és gyakorlati felkészülése a kapitalista állam megdöntésére s egy olyan állam megszervezésére, amely a tőkés termelés minden produktivitását a javak igazságos szétosztásával kapcsolja össze, s amely osztályuralmat nem ismer".41 A XIX. század első felének forradalmi mozgalmai megfelelő arányban kaptak helyet a leckékben. A szerző hangsúlyozza, hogy a polgárság uralmának ebben az időszakban minden államban „azonos ökonomiai alapja van: a szabadverseny és az értéktöbblet elsajátítása a termelőeszközök tulajdonosai által", de ugyanakkor rámutat, hogy ,,az osztály viszonyok különböző fejlettségi fokával találkozunk", és a történelmi materializmus feladatául jelöli meg, hogy ,,a politikai élet eseményeit. . . a pártok összeverődését, jelszavait" visszavezesse „alapvető okokra, a termelési viszonyokra". Ezt a módszert követve helyesen ábrázolja a történelmi folyamatot, így a közép-keleteurópai országokban a liberalizmus és rendiség harcát, de nem szól a liberális táboron belül mutatkozó ellentétekről. A marxizmus, a tudományos szocializmus létrejöttének történelmi körülményeit és okait elemezve a marxizmus eszmei forrásainak lényegében lenini elemzését adja, a német történelem tárgyalásánál Mehring Deutsche Geschichtejének gondolatmenetét követi. A 48-as forradalmak bukása utáni korszakról megállapítja, hogy ,,a polgárság . . . megszűnik a társadalmi forradalom tényezője lenni". A munkásmozgalom történetének ábrázolása nem nélkülözi a pártos szellemet, de ugyanakkor erőteljesebben mutatkoznak meg a revizionista történetfelfogás maradványai. Az I. Internacionálé első nyilatkozatának értékelése jellegzetesen opportunista szellemet tükröz; megállapítja hogy ebbe Marx „mesteri módon szövi be a kommunizmus végső követelményeit, amellett méltányolja a chartizmus küzdelmeit, a trade unionók szövetkezeti munkáját, s kifejezéseiben engedményt tesz a franciák forradalmi terminológiájának".42 Nem véletlen, hogy ugyanitt Lasalle-ról kijelenti: „mint nemzetgazdász . . . teljesen Marx gondolatait teszi magáévá". Az I. Internacionálé megszűnésének okát helytelenül fogja fel, szemléletében felismerhető Pogány József „Bakunin" c. tanulmányának hatása. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a Párizsi Kommün bemutatásában a lecke szerzője — egy külön cikk keretében — Marx „Polgárháború Franciaországban" c. munkáját követi megfelelően elemezve a párizsi kommün történelmi jelentőségét.4 3 Az imperializmus és a II. Internacionálé tárgyalásában —bár fokozottabban keveredik a forradalmi marxizmus és reformizmus történetfelfogása (az utóbbi különösen a terminológiában jut kifejezésre), mégis a fővonal a lenini elemzést követi. Hangsúlyozza a lecke a bolsevizmus pozitív szerepét az első világháború idején. „Az orosz munkásosztály balszárnya — hangzik — egy pillanatig sem tágitott attól a felfogástól, hogy a kapitalizmusnak ezt a borzalmas visszaélését kell felhasználni a tőkés termelés egész rendszerének megdöntésére." Ugyanakkor a lenini tanítást meg nem értve, teljesen objektivista 41 Sas Andor : A proletariátus helyzete a XIX. sz. tőkés államaiban. IV. lecke. N. L. 1919. 20. sz. 42 Sas Andor : Társadalmi és politikai viszonyok az 1848. forradalmak leveretésétől az 1871-es párizsi kommünig. VII. lecke. N. L. 1919. 26. sz. 43 Nem helytálló a Történelemtanítás cikkének megállapítása, hogy hiányzik a Párizsi Kommün ismertetése és méltatása, csak ez külön cikk keretében történt: Sas Andor : A párisi kommün. N. L. 1919. 20—21. sz.
