Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
A LENINIZMUS HATÁSA A SZOCIÁLDEMOKRATA TÖRTÉNETFELFOGÁSRA 635 Ferrero értékelésével. Negatívuma az ókori leckéknek a vulgármaterialista modernizálás; kapitalizmusról, tőkésosztályról, imperializmusról stb. beszél a görög és római történelem kapcsán; az ókori Kelet tárgyalásánál is szembeötlő Marx és Engels munkáinak elhanyagolása. Marx és Engels levelezésének az ókorra vonatkozó utalásait nem lehet számon kérni az ókori leckék szerzőitől, de joggal kifogásolható, hogy még a Tőke is ismeretlen volt az egyik szerző előtt, hiszen például az egyiptomi papi kaszt kialakulását Marx világosan kifejtette — viszont a lecke szerzője ennek a kérdésnek dühringista magyarázatot adott.2 5 A középkor történetéhez írt történeti áttekintések szerzője számára nyilvánvalóan Kautsky munkája szolgált vezérfonalul; az eretnekmozgalmak és parasztháborúk jelentőségének kidomborítása, e mozgalmak vezetői, Ball, Chelcicky, Münzer szerepének kihangsúlyozása utal e forrásra. Az angol és cseh eretnek-, illetve parasztmozgalmak tárgyalásakor kiemeli, hogy csupán ezek vizsgálata alapján „érthetjük meg a középkor igazi nagy mozgalmait, melyeket a történelemkönyvek teljesen hamis színben tüntetnek fel, vagy éppen elsikkasztanak, mintha azok a pápák és császárok küzdelmei, hatalmi tülekedései mellett másodrendűek lettek volna".2 6 A feudalizmus kialakulásának és fejlődésének problematikájában fővonalaiban Marx és Engels nézeteit követi, így a gazdasági tényező elsődlegességének, a feudális földtulajdon kialakulásának vázolásában, központi kérdésként tárgyalva a nagybirtok és ezzel kapcsolatban az osztályok kialakulásának a szerepét. Leszögezi, hogy „ez a nagybirtok-képződés és társadalmi osztálytagozódás megy végbe a »Merovingi-kor«-nak nevezett korszakban az egész európai történés folyamán, a csaták és vérengzések (u. n. politikai történet) mind annak a visszatükrözései, hogy milyen módon tülekedtek a földmonopólium elnyeréséért a hatalmasok, azaz a nemesi osztály."2 7 A nagybirtokképződéssel, a hűbériség kialakulásával párhuzamosan rámutat arra a folyamatra, amelynek során „a korábbi szabad parasztság és vele együtt az egész faluközösség kivonul nemcsak a »Hufe«-ról, tehát a kisorsolt szántóföld-telekről, hanem későbben az »Allmende«-ről (közös föld, amelyen belül a Hufe volt) is".28 A város kialakulásának problematikáját is a gazdasági fejlődés és az osztályharc dialektikus kölcsönhatása alapján fogja fel és a XV. századtól — helyesen — a feudalizmus történetének új szakaszaként ábrázolja. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a reformációról szóló elemzés, amely — Kautsky nyomán — szembeszáll a történelmi idealizmus történetfelfogásával. A reformáció vizsgálatánál aláhúzza az osztályharc jelentőségét és hangsúlyozza, hogy „mennyire elsőrendű fontosságú históriai tények a parasztlázadások, az kitűnik abból, hogy általuk az egész társadalmi berendezésre, annak bajaira alapos és biztos következtetést tudunk vonni, másrészt tisztán gazdasági okokból pontrólpontra meg tudjuk világítani. A parasztlázadásokat a beléjük kapcsolódó vallási mozgalmakkal szokták magyarázni. A vallási reformáció, helyesebben 25 „Az a szükségesség — írja Marx —, hogy a Nílus mozgásának időszakosságát kiszámítsák, megteremtette az egyiptomi csillagászatot és vele együtt a papi osztálynak, mint a mezőgazdaság vezetőjének az uralmát." — Marx: A tőke I. k. 1948. Bpest, Szikra. 555. 1. Marx megállapítását Cuvier-nek a napegyenlőség és a Nüus áradásának összefüggését kimutató elemzésére alapította. Az ókori lecke szerzője ezzel szemben „az imperialista politika" velejárójának jelöli meg a papi és katonai kaszt kialakulását. 26 Seltmann : i. m . V. lecke. N. L. 1919. 20. sz. 27 Uo. I—II. lecke. N. L. 1919. 17. sz. 28 Uo. 9*
