Századok – 1960
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában 595
GYÁRT MUNKÁSSÁGUNK ÖSSZETÉTELÉRŐL AZ IPARI FORRADALOM IDŐSZAKÁBAN 617 és egyéb gyáriparában a magyar elem érthetően alacsony volt. De a magyar nemzetiségű területeken is — bár kisebb mértékben — hasonló volt a helyzet, így pl. az 1870-es években a pécsi bányavidék 1500 munkásából 46,6%-volt szláv (túlnyomóan szlovák), 40% német és csak 13,3% magyar anyanyelvű.89 A gyári munkásság legnagyobb és legfontosabb osztagait tömörítő Budapesten, amelynek lakossága a 70—80-as években nagyobbrészt magyar volt, a már említett 10 000 munkás nemzetiségi megoszlása a következő képet mutatja:9 0 Már az előzőkben láttuk, hogy a gyári munkások mintegy 25%-a külföldi származású volt. így a külföldi és a szlovák anyanyelvű munkások aránya 47,2%-ot tett ki. Az összes nem magyar nemzetiségűek aránya eszerint 53,4% körül mozgott. E felmérés a hazai német nemzetiségű munkásokat feltehetően az egyéb, 5%-ot kitevő kategóriába sorolta. A hazai német nemzetiségű munkások e néhány %-os aránya azonban túlságosan alacsony, nem felelhet meg a valóságnak. Ha számbavesszük, hogy 1880-ban az ország lakosságának 13,1%-a, de a városi népesség közel 18%-a volt német anyanyelvű;91 hogy a németek aránya 1870-ben a fővárosban és Pest megyében együttesen több mint 20%-ot tett ki;9 2 hogy 1881-ben Budapest lakosságának 34,3%-a vallotta magát németnek9 3 — már nyilvánvalóvá válik, hogy az 1875-ös felmérés a hazai németség arányát a gyári munkások körében igen alacsonyan adta meg; több mint valószínű, hogy a hazai német nemzetiségűek egy tetemes része a magyar nemzetiségűek között szerepel. Az 1881. évi népszámlálás más adatai is — bár a külföldi és a hazai németeket nem választották el egymástól — alátámasztják e megállapítást. Ekkor a budapesti magyar lakosság 24%-a, a németek 29,8%-a, a szlovákok 28,7%-a foglalkozott iparral; száz magyar lakosból 12,6, száz németből 19 mint napszámos dolgozott.9 4 (Ez utóbbi adatok azért fontosak, mert ide sorolták a gyári munkások egy részét is.) Mindezek alapján az 1870—1880-as években mintegy 60—65%-ra becsüljük a nem magyar nemzetiségűek arányát a budapesti gyári munkások körében.9 5 A magyar nemzetiségű gyári munkások viszonylag alacsony arányának, természetesen, egyáltalán nem valami sajátos magyar „lelkiség" a magyará-89 Rézler Gyula : i. m. 46. 1. 90 Budapest Főváros Stat. Hivatalának Havi füzetei. 47. sz. 1877. ápr. 64. 1. 91 1890. évi népszámlálás. I. köt. 92 Bericht. . . 24. 1. 93 1881. évi népszámlálás. I. köt. 81 Statisztikai Havi Füzetek. 9. évf. 115. sz. 1882. dec. 315. 1. 95 A mintegy 35—40%-nyi magyar munkásság magában foglalja emellett a zsidó munkásokat is. Az általunk tárgyalt korszakban (az 1881. évi népszámlálás adatai szerint) Budapest lakosságának kb. 20%-a zsidó volt; a zsidók 23%-a kereskedelemmel foglalkozott, 21%-uk iparos, 8%-uk napszámos-munkás volt. Ebben az időben a budapesti szabók, bádogosok több mint egyharmada, a nyomdászok elég tekintélyes része a zsidók közül került ki. Bár a zsidó munkások nagyobbrészt a kisiparban dolgozták, számuk nem lebecsülendő a gyári szakmunkások körében sem. (Statisztikai Havi Füzetek. 9. évf. 115. sz. 1882. dec. 314—315. 1.) szlovák szerb ., román egyéb magyar külföldi származású 46,6% 22,2% 0,9% 0,3% 5,0% 25,0% 8 Századok
