Századok – 1960
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában 595
GYÁRI MUNKÁSSÁGUNK ÖSSZETÉTELÉRŐL AZ IPARI FORRADALOM IDŐSZAKÁBAN 615 máról összefoglaló adatokkal csak a későbbi, századforduló körüli időkből rendelkezünk. Ebben az időben — a tanoncokon kívül — mintegy 11 500 tizenhat éven aluli fiú és leány dolgozott a nagyiparban; közülük 3000 a bányászat, 1600 a textilipar s kb 1000 a vas-fémipar területén.79 1900-ban tehát — a tanoncok nélkül — a gyári munkásság 3—4%-a volt 16 éven aluli. A századforduló előtti évtizedekben, amikor a textilipar még teljesen hiányzott, a fiatalkorú munkások aránya nem lehetett magasabb, még akkora sem, lia a bányászatban és az élelmezési iparban a századfordulóhoz képest nagyobb is volt az arányuk. Ezt bizonyítja az 1875-ben végrehajtott budapesti gyáripari adatfelvétel eredménye is, amely szerint az összes 14 éven aluli gyermekek aránya 2,4%-ot tett ki.80 A kép azonban nem volna teljes, ha a fiatalkorú tanulatlan munkások mellett nem vennénk számba a tanoncokat is. Ezek száma — bár a tanoncképzés kezdettől fogva túlnyomóan a kisiparra hárult8 1 — a nagyarányú szakmunkás-hiány miatt már a 70-es, 80-as években jelentős volt.8 2 A századforduló idején a gyáriparban kb. 11 000 tanonc dolgozott. Elet- és munkaviszonyaik a lehető legsúlyosabbak voltak, tanonc-idejük első évei alatt valójában a végsőkig kizsákmányolt gyermekmunkások szerepét töltötték be a magyarországi iparban, amely egyébként hivatalosan tanulatlan fiatalkorúakat kismértékben dolgoztatott. Mindezt tekintetbe véve is, az ipari fejlődés magyarországi iránya, a textilipar s általában a tömegcikkipar hiánya eleve korlátozta a gyermekmunka szélesebb elterjedését a gyáriparban. Hogy a gyermekmunka nagyarányú térhódítása mennyire összefüggött a textilipar ugrásszerű fejlődésével s a betanított gépmunkásság tömeges megjelenésével, azt nemcsak Anglia példája, hanem a magyarországi gyáripar későbbi adatai is bizonyítják. 1901-ben a nagyiparban, a tanoncokkal együtt, az összes munkások 13%-a volt 18 éven aluli; ez az arányszám azonban a textiliparban 34,3%-ot, az ugyancsak fejletlen papirosiparban 27,5%-ot tett ki. A 15 éven aluli munkások aránya, a tanoncokkal együtt, a legtöbb munkást foglalkoztató ágak közül a vas-fémiparban 3,7%-ot, a gépiparban 0,6%-ot s az élelmezési iparban is csak 4,2%-ot ért el; a fejletlen textiliparban azonban 14,6%-ot, annak ellenére, hogy a textilipar tanoncokat szinte egyáltalán nem foglalkoztatott.83 Bizonyos fokig hasonló volt a helyzet a nőmunkásság tekintetében is. Nálunk az ipari forradalom évtizedeiben a gyári munkásnők száma és aránya viszonylag alacsony maradt. A rendelkezésre álló adatok szerint a gépi nagyipar első nagyarányú fellendülésének éveiben (1867—1873) csak a dohány- és cukorgyárak s a kő-, föld- és agyagipar foglalkoztatott nőket jelentősebb számban.84 Az 1880. évi népszámlálás az iparral foglalkozó kereső népesség (önálló 79 1900. évi népszámlálás. III. kötet. 80 Bpest Főváros Statisztikai Hivatalának Havi kimutatásai. 1875. okt. 29. sz. 139. 1. — Természetesen itt számba kell venni, hogy a tőkések gyermekmunkásaik egy részét letagadták, vagy tanoncoknak tüntették fel. 81 1890-ben az egész iparban 100 segédre Budapesten 29,4, vidéken viszont 63,6 tanonc jutott (Az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Bpest, 1893). 82 A fejlődő és hanyatló iparágakat jól jellemzi a tanoncok aránya: 1890-ben 100 segédre a lakatosoknál 100,2, a bádogosoknál 88,7, az esztergályosoknál 87,4, a gépészkovácsoknál 86,6, viszont a takácsoknál csak 45, az ácsoknál 20,9 tanonc jutott (uo.). 83 Gyáripari statisztika, 1901. 72—73. 1. 84 Bericht. . . III. Tabellarische Zusammenstellung der im Districte der Budapester Handels- und Gewerbekammer betriebenen Industrien. 114. és 134—153. 1.
