Századok – 1960

Tanulmányok - Lackó Miklós: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában 595

I GYÁRI MUNKÁSSÁGUNK ÖSSZETÉTELÉRŐL AZ IPARI FORRADALOM IDŐSZAKÁBAN Azok a történelmi feltételek, amelyek megszabták a tőkés fejlődés menetét, az ipari forradalom kibontakozásának irányát és időpontját Magyarországon, rányomták bélyegüket az ipari proletariátus kialakulására is. A magyarországi kapitalizmus fejlődését alakító három fő tényező — a mezőgazdaság tőkés fejlődésének „porosz" típusú útja; az ország függő helyzete Ausztriától, s ugyanakkor soknemzetiségű összetétele — sajátos vonásokat kölcsönzött az ipari munkásság társadalmi összetételének, szociális arculatának s mindezzel együtt a kibontakozó mu kásmozgalomnak. E tényezőkkel összefüggésben elsőnek az ország általános gazdasági elmaradottságát kell hangsúlyozni. Magyarország a múlt század 50-es éveiben ipari szempontból igen elmaradott állapotban érkezett el az ipari forradalom küszöbére. Ennek mélyreható előzményei voltak az ország— és általában a kelet-európai országok — évszázados történelmi fejlődésében. Szemben a nyugateurópai országok gazdasági-társadalmi haladásával, a kelet-európai országok gazdasági szerkezetét már a hanyatló feudalizmus korszakában elmaradottabb technika és munkamegosztás, a városfejlődés vontatottsága, a nagybirtokrendszer és a feudális földtulajdon megmerevedése, a robotmunkán alapuló majorsági gazdálkodás előtérbenyom ulása, az ipari árutermelés megrekedése jellemezték. Fejletlen volt az ipar céhes-kézműves formája, a város és a falu közötti, s a városon belüli munkamegosztás is. A városok agrárnépésséget átalakító hatása gyengén és korlátozottan érvényesült.1 A helyzet csak a mezőgazdasági árutermelés fejlődésének kedvezett, ami lassította a belső piac szélesedését és korlátozta a tőkefelhalmozás lehetőségét. Mindez arra vezetett, hogy a XVII—XVIII. században, az ipari kapitalizmus kezdeti korszakában a kelet-európai országok — köztük Magyarország, melynek gazdasági fejlődését a 150 éves török uralom is súlyosan visszavetette, — a kialakuló nemzetközi munkamegosztásban egyre inkább az ipari szempontból gyorsan fejlődő Nyugat-Európa függő agrárterületévé váltak.2 Az Európa két része között létrejött szintkülönbséget azután szakadékká mélyítette az ipari forradalom kibo takozása Nyugat-Európában.3

Magyarország ipari haladását a Habsburgéi yomás gazdasági következményei méginkább akadályozták. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc a jobbágyrendszer — kelet-európai 1 Történész-vita a „népi" írókról. Hanák Péter felszólalása. Századok, 1958. 5—6. sz. 749. 1. • 2 Az 1. sz. jegyzetben jelölt cikken kívül lásd erről bővebben: Beszámoló a Történettudományi Intézetben rendezett vitáról az ún. „Kelet-Európa" kérdésről. TTI. Arch, (kézirat). 3 Uo.