Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
584 AND ICS ERZSÉBET az orosz uralkodó meghatározott feltételekhez köti: „A szerencsétlen erdélyi események14 5 Őfelsége számára újabb bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy részleges segítségnyújtása egyrészt veszélyes lenne a csapatok, másrészt eredménytelen az Ausztria által oly nagy energiával védelmezett ügy számára. A császár ennélfogva az osztrák kormány óhajának következő feltételek mellett tud eleget tenni: 1. a határt átlépő hadtestek elég erősek legyenek ahhoz, hogy céljukat egymaguk is képesek legyenek elérni, 2. ezeket a hadtesteket ne egyesítsék az osztrák csapatokkal. Utóbbiak ennek következtében Windischgrätz herceg seregének megerősítésére lesznek felhasználhatók. Az Ausztria számára ily módon adódó előnyön kívül, elkerülik azokat az összeütközéseket is, amelyek oly könnyen felütik fejüket, amikor két különböző hadsereget egyesítenek és nem ugyanazon birodalomhoz tartozó tábornokok parancsnoksága alá helyeznek. A császár úgy véli, hogy egyedül ily módon biztosítható146 a hadművelet sikere, amelynek érdekében segítségünket kérik. Azt csak ilyen feltételek mellett tudja Ausztriának megadni."14 7 Schwarzenberg a cár feltételeit, mint „megalapozottakat és indokoltakat" minden további nélkül elfogadta. Gondot csak egy körülmény okozott neki: hogy a segítség elég gyorsan jöjjön. Ezt nem szűnt meg újra és újra hangsúlyozni.148 Tette ezt ismételten olyan körülmények között, amikor kormánya még egyáltalában nem határozta el a cár segítségülhívását, még kevésbé tárgyalta meg annak feltételeit. Ellenkezőleg azzal, hogy április 12-i ülésén határozatot hozott Windischgrätz leváltásáról és Weldent bízta meg a magyarországi császári csapatok főparancsnoki tisztével, utóbbinak a cári katonai segítséget kizáró álláspontját és annak megfelelő katonai elképzeléseit fogadta el. Az osztrák minisztertanács április 14-én tárgyalta a Windischgrätz főhadiszállásáról visszaérkezett báró Kübeck részletes jelentését a magyarországi helyzetről. Utóbbi a minisztertanács ülésén a legnagyobb nyíltsággal — olyan nyíltsággal, aminőt csak a legmagasabb kormánykörökben engedtek meg maguknak — számolt be tapasztalatairól. Magyarországon —- szerinte — a politikai, adminisztratív és katonai hibák katasztrofális helyzetet teremtettek. „Annak ellenére, hogy a pénzügyeket hatszázezer főnél nagyobb haderő fenntartása terheli, a császári és a királyi csapatok Magyarországon mindenütt és mindenkor, ahol és amikor szükséges volt, kisebbségben vannak vagy egyáltalán nem léteznek." Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az ország legnagyobb részében a németek és a szlovákok is rossz, sőt ellenséges hangulatúak", a magyarok „fanatikusak", maga a háború „már nem a hadseregek háborúja, hanem népháború, a jelenleg Magyarországon összpontosult európai forradalom háborúja a fennálló rend ellen".149 Kübeck a magyar hadszíntéren 145 Célzás a cári egységek sikertelen közreműködésére Brassóban és'Nagyszebenben. 146 Aláhúzva az eredeti fogalmazványban, nyilvánvalóan a cártól. 147 Nesselrode—Medem 1849. ápr. G. — АВПР.'Канц. 1849. Д. 189. л. 350—356. Orosz fordításban közli Авербух, Красный Архив 1931; ld. ugyancsak Buol—Schwarzenberg 1849. ápr. 6. — St. A. W. Staatskanzlei. Pol. Arch. X. Rußland. Nr. 27a. 148 Schwarzenberg—Buol 1849. ápr. 14. St. A. W. Staatskanzlei. Pol. Archiv. X. Bußland. Nr. 27a. Egykorú másolatát ld. АВПР. Канц. 1849. Д. 7. л. 308—310; Jd. ugyancsak Medem jelentését Ncsselrodénak 1849. ápr. 13. АВПР. Канц. 1849. Д. 186. л. 305—307. Utóbbit orosz fordításban közli Авербух: Красный Архив. 1931. IV—V. sz. 149 Az osztrák minisztertanács 1849. ápr. 13-i ülésének jegyzőkönyvéből. Közli Kcrchnave : i. m. 365—367. 1.
