Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
570 AND ICS ERZSÉBET leplezetlen őszinteséggel tárta fel a dinasztia helyzetét, és a találkozást arra használta fel, hogy nagyjelentőségű üzenetet küldjön vele Oroszország uralkodójának: „Ha ír gróf Nesselrodenak — tolmácsolta VVindischgrätz üzenetét a cári ügyvivő —, legyen szíves megkérni őt, helyezze őfelsége lábai elé érzelmeimet, és mondja meg neki, hogy az, amit előre megmondtam, bekövetkezett, hogy Ön látott engem, hogy én itt vagyok, véleményem szerint elegendő erővel rendelkezem ahhoz, hogy végetvessek az anarchiának, de minden esetre, ha netán, ne adja ég, jóslásomban csalatkoznék, ha erőfeszítéseimet nem koronázná siker, akkor ingadozás nélkül Miklós császár Őfelsége nemes szivéhez fogunk folyamodni."73 Windischgrätz a beszélgetés folyamán még egyszer visszatért erre a kérdésre, mégpedig a Magyarország ellen tervbe vett hadjárattal kapcsolatban. „Amint végeztünk Béccsel, s ez a legfontosabb, gondoskodni fogunk a magyarokról. Én tehát erősen remélem az ügyek jobbrafordulását, de ellenkező esetben számítani fogunk a császár nemes szívére."1* A cár segítségül hívásának a felvetése szoros összefüggésben állott a Habsburg-dinasztiának azzal az elhatározásával, hogy fegyveres hadjáratot indít Magyarország ellen. Ezt a tényt azért is érdemes leszögezni, mert ebben az időben — 1848 eszén — Magyarországon a lengyel menekültek még semmilyen szerepet nem játszottak, és a Függetlenségi Nyilatkozatnak sem rajzolódtak még ki a leghalványabb körvonalai sem. Ez már magában megcáfolja azt az eléggé elterjedt nézetet, mintha az orosz cár segítségül hívása és annak fegyveres intervenciója Magyarország ellen e két körülményben lelné döntően magyarázatát. Valójában arró volt szó, hogy Prága, Milánó és Bécs leverése után a magyar forradalom felszámolása lett a központi kérdés; Magyarország „pacifikálása" nélkül elképzelhetetlen volt az ellenforradalmi restauráció végleges és teljes győzelme a Habsburg-birodalomban. Ugyanakkor a Magyarország elleni hadjárat nehézségeivel már jó előre számolniok kellett: Jellasics csúfos kudarca nem hagyott kétséget afelől, hogy a magyar forradalmat és szabadságharcot leverni nem lesz könnyű feladat. Ez utóbbi körülményt illetően különösen Windischgrätznek voltak erős aggályai. Nem rejtette véka alá arra vonatkozó kétségeit, hogy vajon az osztrák császári hadsereg meg tud-e egyedül birkózni ezzel a feladattal. Az orosz cár segítségül hívásának kérdését ő vetette fel elsőnek és végig ő szorgalmazta a legkitartóbban. Az európai reakció erőinek megnövekedésével 1848 nyarán fordulat állott be a cári kormány külpolitikájában is: az eddig követett passzív, „semleges", azaz kivárási politikától az aktív ellenforradalmi beavatkozáshoz. Abban, hogy 1848 nyarától kezdve I. Miklós egyre nyíltabban sürgette a forradalmi erők fegyveres felszámolását, a megváltozott európai helyzeten kívül döntő szerepet játszott katonai készülődéseinek sikeres előrehaladása. A mozgósított katonai egységek létszámát májusban egy negyed millióra,75 júliusban pedig már több mint 400 000-re becsülték7 6 vezetői. Amilyen mérték-73 Fonton—Nesselrode 1848. okt. 26. — АВПР. Канц. 1848. Д. 182. л. 159— 163. Orosz fordításban közli Р. Авербух : Царская интервенция в борьбе с Венгерской Революцией 1848—1849. Москва. 1935. 275—278. 1. A mondat végét a cár húzta alá, szokása szerint ceruzával, és a következő megjegyzést fűzte hozzá:,, És én felelni fogok rá !" 74 Uo. Az utolsó szavakat ugyancsak a cár húzta alá. Őtőle származik a jelentés ezen részéhez fűzött megjegyzés is: „És nem fognak csalatkozni !" 76 Paskievics—Meyendorff berlini cári követhez 1848. máj. 22.(Peter von Meyendorff: . . . Politischer u. privater Briefwechsel 1826—1863. Berlin u. Leipzig. 1923. П. köt. 94. 1.) 76 Júliu? közepe táján M kló 5 cár а нопв 'orâlyaak 420 ОЭЭ зтЪэгг31 írt, akiké t sikerült mozgósítania, és százezres tartalékról. (Hivatkozik rá Нифонтов : i. m. 256. 1.)
