Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI С Alti SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 563 követeléseknek tett minden engedmény elől való teljes elzárkózás mellett legfőbb követelményként az abszolutista monarchiák legszorosabb szövetségét és egyöntetű felzárkózását a régi rend védelmére jelölte meg Metternich a cárnak mint egyetlen, de biztos lehetőséget a közelgő forradalmi vihar leküzdésére. „Fogjanak össze a nagy uralkodók ... A másodrangú kormányok mentő-' horgonyukat fogják látni egy ilyen szövetségben és sietni fognak ők is csatlakozni ahhoz. A népekben újra feltámad a bizalom és a bátorság."3 4 Az olaszországi mozgalmaknál is nagyobb megrázkódtatást idézett elő a forradalom győzelme 1848 februárjában Párizsban. „Mindennek vége" — jelentette ki a halálrarémült Metternich Fontonnak.3 5 — „Rettenetes tragédiának" tartotta Nesselrode orosz kancellár és külügyminiszter is, amelynek „következményei kiszámíthatatlanok".36 Mind Metternich, mind a cár haladéktalanul hozzáláttak katonai intézkedések előkészítéséhez a forradalmi Franciaország ellen. Miklós cár harckészsége a tetőpontján állott. A februári forradalom hírének vételét követő napon mozgósítást rendelt el.3 7 „A mi feladatunk — írta sógorának, a porosz királynak —- ezúttal egyöntetűen megtagadni az elismerését annak az új formának, amelyet a francia kormány most magára öltött. Ez elengedhetetlen. Követségeink azonnali visszahívásával meg kell szakítanunk vele minden kapcsolatot . . . Ön állítson ki egyelőre két nagy hadsereget. Északon Poroszország, Hannover, Szászország és Hessen, délen Württemberg a többiekkel és Bajorország. Három hónap múlva 350 000 emberrel maguk mögött vagyok .. Z'38 Paskievicsről a cár ebben az időben úgy beszólt, mint a jövendő „Párizs grófjá"-ról, miközben nem titkolta, hogy úgy látszik elődjének, I. Sándor cárnak a nyomdokaiba kell lépnie, azaz ő is bevonul a francia fővárosba.39 Nem kevésbé lázas tevékenységet fejtett ki Metternich. „Az udvari és állami kancellár úr — jelentette Fonton — a Franciaországgal szembeni magatartás és a hozandó rendszabályok összeegyeztetése céljából haladéktalanul szükségesnek tartja egyeztető központ létrehozását, és azt óhajtaná, hogy e célból Bécsre essék a választás."4 0 Március 7-én Metternich megküldte Szentpétervárra Ausztria és Poroszország közös javaslatát a Német Szövetség katonai mozgósítására.4 1 34 Записка князя Меттерниха о состоянии умов в Европе и об обязанностях правительств (Profession de foi du Prince de Metternich à S. M. I. des toutes les Russes. 1848). — Orosz fordításban közli: Русская Старниа IV. évf. nov.sz. 783—799. 1. Moszkva. 1873. 35 Fonton—Nesselrode 1848. márc. 3. Orosz fordításban közli Р. Азербух Красный Архив 1934. 4—5. sz.; 1. ugyancsak Martens: i. m. 580. 1. 36 Nesselrode gróf Kreptovics M. nápolyi cári követnek. 1848. márc. 9. Közölve: Lettres et Papiers du chancelier comte de Nesselrode, extraits de ses archives. Paris (1910). IX. köt, 68—70. 1. 37 A. С. Нифонтов : Россия в 1848 году. Москва 1949. 206. 1. 38 I. Miklós—IV. Frigyes Vilmos 1848. márc. 7. Orosz fordításban közli Авербух (Красный Архив 1938. 4—6. sz.); Id. ugyancsak Schiemann : i. m. IV. köt. 139— 140. 1.; Martens: i. m. 372. 1. 39 Th. Bernhardi : Unter Nikolaus I. und Friedrich Wilhelm IV. Briefe und Tagebuchblätter aus den Jahren 1834—1867. 2. Aufl. Leipzig. 1899. 24. 1. 40 Fonton—Nesselrode 1848. márc. 3. — АВПР. Канд. 1848. Д. 179. л. 237. Ld. ugyancsak : Metternich—Ficquelmont 1848. márc. 1. Közölve: N. P. VII. köt. Wien. 1883. 688. 1. 41 Metternich—Lebzeltern 1848. márc. 7. — Uo. Д. 6. л. 163—164; Id. ugvancsak л. 114—116, 147—148.
