Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VJÉGÉX II. 535 elsősorban a számszerűen kifejezhető tényeket és összefüggéseket igyekeztünk kihámozni, s ezt tartjuk dolgozatunk maradandóbb részének. Megkíséreltük a megállapított tények fejlődésbeli magyarázatát is, de itt többször kellett az irodalom eddigi eredményei és a Hipolit kódex tényei közti ellentétet az általunk valószínűnek tartott fejlődés vázlatával áthidalni. Nem lehet vitás, hogy a fejlődés egyetlen téren sem volt töretlen egyeneshez hasonló, s ezért valószínű, hogy a későbbi kutatások magyarázatunkat nemcsak kiegészítik majd, hanem részben vagy egészben megváltoztatják. Az itt közölt számadatok magyarázatáról folytatandó vita nyilvánvalóan azzal az örvendetes eredménynyel járna, hogy a középkori magyar gazdaságtörténet néhány kérdése a mainál erősebb megvilágításba kerülne. Hisszük azonban, hogy feldolgozásunk fogyatékosságai ellenére is sikerült már ismert kérdéseket eddig ismeretlen oldalukról megvilágítanunk, sőt sikerült olyan átfogó jelentőségű kérdéseket is felvetnünk, mint amilyen a mezőgazdasági termés értékesítésének és finanszírozásának kérdése. Szívesen tágítottuk volna ki vizsgálatunkat az egykorú vagy közel egykorú rokon forrásokkal való összehasonlításra, ha azokat feldolgozták vagy legalább is megbízhatóan kiadták volna. Bár a modenai kódexek teljes anyaga a mai technikai könnyebbségek ellenére sincsen teljes egészében birtokunkban, a XV. század végéről és a XVI. század elejéről több számadáskönyv áll rendelkezésünkre magában az Országos Levéltárban. Feldolgozásuk számtalan általánosságban kezelt kérdésre adhat konkrét, számszerű feleletet. A számszerű feldolgozások elől nem térhetünk ki, „nem pedig azért, mert számszerű meghatározások nélkül egyszerűen nincs gazdaságtörténelem".179 Hisszük, hogy ennek az igazságnak egyik bizonyítéka ez a tanulmány is. Itt kell köszönetet mondanom mindazoknak, akik e cikk létrejöttéhez hozzájárultak, elsősorban lektoraimnak, Mályusz Elemérnek, Pach Zsigmond Pálnak és Sinkovics Istvánnak, továbbá Fogarasi Miklós egy. adjunktusnak, aki a számomra megoldhatatlan olasz szövegrészeknél volt segítségemre. FÜGEDI ERIK 178 Paulinyi O. : Magyarország aranytermelése, 3.
