Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VJÉGÉX II. 533 országos vásárokat, amelyekben a parasztság termését értékesíthette, az iparosok és kereskedők pedig elhelyezhették árucikkeiket.17 5 De sem az iparosok, sem a kereskedők, sem a városi polgárok általában nem rendelkeztek olyan készpénzmennyiséggel, hogy a termést finanszírozni tudják, azaz a megvásárolt mezőgazdasági áruért azonnal készpénzben fizessenek. Az általunk ismert üzletkötések vagy teljes egészükben, vagy legalább is részben hitelben történtek, még kis árumennyiségek vételárának kifizetésére is több határidőt kötöttekki.17 6 Ahhoz, hogy ezeknek a nyárvégi vagy őszi üzletkötéseknek pénzügyi lebonyolítása teljesen befejezést nyerjen, nem egyszer egy egész esztendőre volt szükség.17 7 A termés finanszírozása tehát lassan ment végbe. Az áruforgalomban a termés gyorsan gazdát cserélt ugyan (erre mutat a vámbevételek időbeli vizsgálata), de a pénzügyi lebonyolítás hosszú ideig tartott. A feudális járadéknak kénytelen-kelletlen ehhez a menetrendhez kellett igazodnia. Véleményünk szerint itt kell keresnünk annak a jelenségnek okát is, hogy a feudális járadék legnagyobb részét alkotó cenzus határideje is megháromszorozódott az idők folyamán. Ezzel is módot adtak a mezőgazdasági termelést végző jobbágyoknak, hogy a termés finanszírozásának ütemében tegyenek eleget kötelezettségüknek. A feudális földesúr szempontjából ez azonban annyit jelentett, hogy évi jövedelme csak aratás'után volt aktuális, és behajtása a következő tavaszig elhúzódva kisebb-nagyobb részletekben történt. Elvileg ebben a helyzetben volt az esztergomi érsek is, aki jövedelmét a nyár végén, ill. ősszel kaphatta volna meg legkorábban, de akkor sem egyszerre, hanem több részletben, elhúzódva egészen a következő tavaszig. Az érsekség természetesen nem várhatott ilyen hosszú ideig. Kiadásai sürgetőek voltak, az építkezéseket a tél beállta előtt be kellett fejezni, a nagyszámú kíséret folyamatos ellátásáról gondoskodni kellett. Az érsekség érdeke tehát az volt, hogy minél korábban jusson jövedelméhez, még pedig készpénzben. A mezőgazdasági termés finanszírozása és az érsekség érdekei közt éles ellentét állt fenn. Hogyan segített magán az érsekség? Részben úgy, hogy természetbeni jövedelmeinek bérbeadásánál nem volt tekintettel a mezőgazdasági termés finanszírozásának időpontjára, részben úgy, hogy a tőle függő személyekre rákényszerítette a finanszírozás ütemét. Az első esethez tartozik a tizedek bérbeadása. Az érsekség tizedjövedelmének túlnyomó részét bérbeadta, és a bérlet első részletét még a termés betakarítása előtt követelte meg. Ezzel sikerült a mezőgazdasági terméstől függő jövedelem egy részét a termés előtt készpénzben biztosítania. 1489-ben július 1. élőit 2000 fl készpénzre tett szert a bérlet segítségével. Az érsekség bevételei és kötelezettségei közti időbeli fáziskülönbség áthidalására szolgált a jövedelmek közvetlen utalványozása is. Mint láttuk, a birtokigazgatási személyzet fizetését szinte teljes egészében úgy folyósították, hogy 175 A vásárok jelentősege közismert. Különösen jellemző, hogy Pozsony nyárvégi és egyben legnagyobb vására (a Lőrinc napi, aug. 11.) milyen nagy mértékben lendítette fel a nyugati határ áruforgalmát a behozatal (a legnagyobb tételszám aug. 9-én 96 tétel; Kováts F. : Nyugatmagyarország áruforgalma, 30. 1.), mind kivitel terén (uo. 34. 1.). 176 Igen jó példákkal szolgál erre vonatkozólag Selmecbánya levelezése. A megvásárolt bor árát legtöbbször csak hosszú idő után és sürgetésre adták meg (Selmecbánya lt. 11/861. 879, 116, 196. Dl. 47.453). Hasonló esetek Bártfa levéltárában és a kassai anyagban is találhatók. Fügedi : Kaschau eine osteuropäische Handelsstadt, 211. 177 Erre mutat, hogy a kassai kereskedők a nagyváradi vásárról (László napi vásár, jún. 27.) visszatérve rendezték hitelügyleteiket. Fügedi : Kaschau. 207.
