Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VJÉGÉX II. 527 pedig külföldre vándorolt. Az 1/3—1/3—1/3 arányt a pápai adó biztosította, és mert ezt nem kellett minden évben fizetni, vagy legalább is nem ekkora összeget, ezért ugyanezt az összeállítást meg kell ismételnünk a pápai adó figyelembevétele nélkül. Külföldi áru beszerzésére 2 366,02 fl 13,4% Belföldi áru beszerzésére 6 236,47 ,, 36,6 „ Kifizetett munkabér 7 920,05 „ 45,1,, Közelebbről meg nem áüapítható 1 058,39 ,, 6,0 „ Összesen: 17.568,93 „ 100,0,, Az arányok megváltozása után azt kell mondanunk, hogy az érsekség kiadásának majdnem felét a munkabér alkotta, több mint egyharmadát belföldi áru beszerzésére fordította, a kiadások 13,4%-a pedig a magyar arany külföldi exportjában vett részt. Tekintettel a kérdés fontosságára először is azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a fenti arány nem túlzott-e. Hiszen Hipolit és közvetlen kísérete olaszokból állott, kézenfekvő tehát, hogy az érsek udvara igényesebb volt, több külföldi árut vásárolt mint más magyar főúri udvar. Véleményünk szerint Hipolit kísérete sem költött többet import árukra, mint bármelyik korabeli nagybirtokos. A külföldi áru beszerzésére költött összegek megoszlása összehasonlítva 1457/58 évi nyugati határon át történő behozatalunk vámértékének megoszlásával17 0 a következő képet mutatja: Hipolit kiad. Pozsonyi harmincad Fűszer, déligyümölcs 156,35 fl 6,6% 396,21 4,0% Nyersanyag 3,28 „ 0,1 „ Fonó és szövőipari termék 1517,01 „ 64,4,, 7 717,17 78,8 ,, Egyéb iparcikk 678,38 „ 28,9,, 1 684,87 17,2 „ Összesen: 2 355,02 „ 100,0,, 9 798,25 100,0,, A két arányszám közt nines nagyarányú eltérés. Hipolit udvara ugyan viszonylag kevesebb külföldi textíliát hozott be, mint amennyit kereken 30 évvel korábban a nyugati határon behoztak, ezzel szemben az érsekség fűszerszámlája magasabb arányt mutat, mint a pozsonyi harmincad, és magasabb volt az egyéb iparcikkek aránya is. De egészben véve mindkét esetben a textilipar termékeinek értéke alkotja a túlnyomó többséget, második helyen az egyéb iparcikkek állnak és a fűszer és déligyümölcs a legkevesebb. A két aránynak ez a hasonlósága az egyik érvünk amellett, hogy a 13,4%-os import arány nem túlzott. Az importáruk megoszlása még egy szempontból alátámasztja érvelésünket. Hipolitnak nem voltak különleges fényűző szenvedélyei. Nem építkezett olyan mértékben, mint Vitéz János vagy Bakóc Tamás, nem költött sokat könyvekre. Ehelyett megmaradt a korabeli magyar nagybirtokosok szokványos útján. Legtöbbet öltözködésre költött, de ezen a téren a magyar főurak és egyháznagyok a XV. század végén és a XVI. század elején olyan nagyarányú pompát fejtettek ki, hogy az megdöbbentette azokat a diplomatákat, akik az 170 Kováts F. : Nyugatmagyarország áruforgalma, 139. 1.
