Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VÉGÉN (II. rész) III. Az esztergomi érsek kiadásai Az esztergomi érsek jövedelmét a jövedelmi források jellegének megfelelően két csoportra osztottuk: földesúri és egyházi jövedelmekre. Ezen a két csoporton belül vontuk össze a bevételek 34 számláját. A kiadásokkal szemben ugyanezt a módszert nem alkalmazhatjuk. A kiadások ad hoc felmerült gazdasági szükségességet jelentettek, azokat a főkönyv 30 számláján vezették. Kézenfekvő lenne ezeket a számlákat is jellegüknek megfelelően csoportosítani aszerint, hogy az érsek mint földesúr vagy egyházi méltóság kiadásai, személyi vagy udvartartási költségek voltak, de ez a felbontás ugyanúgy nem hajtható végre mint ahogyan a feudális úr vagy az egyháznagy sem képzelhető el kíséret nélkül. A számadáskönyv sem tesz különbséget az érsek konyhájára és a személyzet konyhájára beszerzett élelmiszerek közt.Ezért nem marad más hátra, mint az eredeti számlakeret átcsoportosításával nagyobb egységekben megvizsgálni dolgozatunk második kérdését: mire költötte el Hipolit befolyt jövedelmét? A rendelkezésre álló számadáskönyvek természetéből folyik, hogy erre a kérdésre teljes részletességgel csak az 1489. évet illetően fogunk tudni választ adni, az 1490. évi kiadásokat nem vezették olyan részletesen, ezért ebből az esztendőből csak a kiadások nagyobb csoportjait és egyes részletezett számláit tudjuk majd felhasználni.12 4 Bevezetőül még meg kell jegyeznünk, hogy az érseknek ebben az időben az esztergomi és drégelyi vár mellett Budán, Pozsonyban, Bécsben, Visegrádon és Maróton háza, Berzencén és az Esztergom melletti Verpécsen várkastélya volt. Ezeknek az objektumoknak fenntartására és birtokainak vezetésére nagyszámú alkalmazottra volt szüksége, a fegyveres kísérettel együtt több mint 200 főre. Ezt a 200 embert kellett ellátnia, az ingatlanokat fenntartania, az alkalmazottakat és ideiglenes munkaerőket kifizetnie és viselnie azokat a költségeket, amelyek a fenti feladatok ellátása során áruszállítással, igazgatással kapcsolatosan vagy másirányú egyházi feladataiból kifolyólag felmerültek. 124 Az 1490. évi számadáskönyv a kiadásokat ugyanazokon a számlákon vezeti, mint a megelőző 1489. évi. A lényeges különbség azonban az, hogy míg 1489-ben a különféle számadások minden egyes tételét átvette a főkönyv, addig az 1490. éviben megelégedtek azzal, hogy a diszponáló tisztviselő elszámolásának végösszegét vezessék rá a főkönyvi számlára. Az 1489. évihez hasonló részletességgel csupán az építkezés, ruházkodás, a hadiszerek, a királyné, a gyertya és a rendkívüli kiadások számláját vezették. Jellemző pl., hogy a konyha költségét 1489-ben naponkénti összegezésben vette át a főkönyv, 1490-ben ehelyett mindössze néhány tételt találunk, amely az esztergomi és budai konyha hosszabb időszak alatti kiadásait vette át egy tételben. 1 Századok
