Századok – 1960
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 466
466 KRÓNIKA Rusznyák István, az ülés elnöke, bevezetőjében hangsúlyozta a kettős évforduló, ti. hazánk felszabadulásának 15. és az Akadémia újjászervezése 10. évfordulójának jelentőségét. Foglalkozott az újjászervezett Akadémia, valamint intézetei előtt állott újszerű tudományos és módszertani feladatokkal, végül hangsúlyozta annak a támogatásnak és bizalomnak jelentőségét, amelyben az Akadémia a párt, a kormány, valamint a dolgozó nép részéről mindvégig részesült. Az ünnepi ülés egyetlen napirendi pontja Nemes Dezső akadémiai levelező tag „Népi demokráciánk tizenöt éves fejlődése" c. előadása volt.* * Április 11-én, a nagygyűlés második napján az Akadémia egyes osztályai tartották meg külön üléseiket. A Társadalmi-történeti tudományok osztályának ülésén Szabó Imre akadémikus, osztálytitkár terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. Ismertette a filozófia és a társadalomtudományok terén az idealista-reakciós felfogás leküzdéséért és a marxista filozófia és társadalomtudományok megalapozásáért folytatott küzdelmet és annak eredményeit. Ennek során kitért az egyes intézetek tevékenységére, kiemelve munkájuk pozitív és negatív oldalait. Az osztály titkári beszámolót számos hozzászólás követte. * Részletes tárgyalásra került a történettudomány problematikája az április 12-i ülésen, ahol Molnár Erik akadémikus „A magyar történetírás tíz éve" címmel tartott összefoglaló, értékelő előadást.** Hozzászóltak az előadáshoz Ember Győző akadémiai lovclezőtag, az Országos Levéltár főigazgatója, Székely György, az ELTE rektorhelyettese, Horváth Miklós, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum helyettes vezetője, Ságvári Ágnes, a MSZMPKB Párttörténeti Intézetének h. igazgatója és Szabolcs Ottó, a Művelődési Minisztérium középiskolai osztályának történész főelőadója. Zárszót Nemes Dezső akadémiai 1. tag, az ülés elnöke mondott. * Az MTA Történettudományi Intézete, a MSZMP KB Párttörténeti Intézete, és a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum 1960. április 20-án hazánk felszabadulásának tiszteletére tudományos ülést rendezett. Mód Aladár a történettudományok doktora „Bevezetés a felszabadulás történetének elméleti forrásaiba" c. előadásához a kérdés egyes mozzanatait megvilágító következő korreferátumok csatlakoztak: Bánki György : A német imperializmus és Magyarország a második világháborúban; Lackó Miklós : Népmozgalmak és pártharcok 1946 őszén; Ságvári Ágnes : A Magyar Kommunista Párt s dolgozó nép élén; Szabó Bálint : A felszabadulás utáni forradalmi átalakulás jellegéről; Mucs Sándor : Néphadseregünk megalakulása. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A Magyar Történelmi Társulat 1960 első félévi működésének kiemelkedő eseményei az ország különböző vidékein megrendezett vándorgyűlések voltak. Az 1960. március 31-én — április 1-én sorra került borsodi történésznapok, a május 4 —6-i soproni országos történész vándorgyűlés és a május 19—21-i pécsi történésznapok közül ezúttal a borsodi vándorgyűlésről számolunk be. Borsodi történésznapok A Magyar Történelmi Társulat titkárságának kezdeményezésére Borsod—Abaúj — Zemplén megye és Miskolc város tanácsa, a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi bizottsága, a Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportja és a TIT Borsod megyei szervezete 1960. március 31-én és április 1-én borsodi történésznapokat rendezett Miskolcon. A történésznapok programjának központjában — hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából — a legújabbkori magyar történelem kérdései álltak. A borsodi történésznapokat a megyei tanács nagytermében — mintegy 260 főnyi hallgatóság előtt — Fekete László, a városi tanács elnöke nyitotta meg. Méltatta a tör* Az előadást a Századok jelen száma közli teljes terjedelmében. ** Az előadást és a hozzászólásokat a Századok jelen száma közli.
