Századok – 1960

Krónika - Konferencia a kézművesség és a városi élet eredetéről Lengyelországban (Székely György) 461

KRÓNIKA 463 legi állásáról, különösen sok ismeretlen, az előadó levéltári kutatásain alapuló schaffhausen i anyaggal. Ezt követte a Gdansk város eredetéről és civilizációjáról lezajlott vita. Az út következő szakaszán láthattuk Pelplin gótikus ciszterci apátsági templomát, Swieeie elhagyott locatios települését, majd az egyik legérdekesebb élményt Biskupin feltárt települései (lausitzi kultura és IX—X. századi falu) és muzeuma nyújtották. Itt a varsói Régészeti Muzeum igazgatója, Zdzislaw Rajewski volt házigazdánk és előadónk a kézműves specializálódás kezdeteiről. Inowroclaw román temploma után Kruszwica román káptalani templomát és a régészeti ásatásokat tekintettük meg. Az utóbbi helyen dr. Aleksandra Cofta, az Anyagi Kultura Történeti Intézetének tudományos kutatója vezetett. Strzclno román egyházainak (szobrászati értékek) megtekintése után következett az egyik legtanulságosabb város, Gniczno: műkincsekben gazdag katedrálisa, régészeti leletei, kiállítása az éppen folyó ásatások (a katedrálisban és a VIII—XII. századi castrumban) és a műemlékvédelem sok problémájára is felhívták a figyelmet. Poznaúban a városi topográfiakutatás fontos problémáival ismerkedhettünk meg, amikor a Dómszigetet tanulmányoztuk Wojcieeh Kocka poznani professzor útmutatásával, majd a Régészeti Muzeumot láthattuk Bogdan Kostrzewski docens, igazgató vezetésével. A poznani Nemzeti Múzeumban tett látogatás után a régi Városházán tartott tudományos ülésen Hektor Ammann igen fontos előadást tartott a középkori Lengyelország, Dél- és Nyugat-Németország, valamint Svájc közötti gazdasági kapcsolatokról. Az egykori német kereskedőházak családi levéltáraira is kiterjedő kutatásai nem egy alkalommal a Magyarországgal fennállt kereskedelmi kapcsolatokra is fényt"vetettek. Majd Poznan kezdeteiről folyt vita VV. Hensel professzor bevezetője alapján. Hanem is emlékezhetem meg e rövidre fogott beszámolóban az út összes kulturális élményeiről, mégsem mellőzhetem a poznani, XVI—XVII. századi lengyel zenei számokat bemutató hangversenyt, amit városi férfi- és gyermekkórus és régi hangszerek művészei a konferencia résztvevői számára mutattak be. Ebből és sok más mozzanatból nemcsak a barát, de az elfogulatlan szemlélő is láthatta, hogy a visszaszerzett ősi szláv területeken korántsem csak az épületek helyreállítása mutatja az elmúlt korok legjobb hagyományainak őrzését, felelevenítését. Poznant elhagyva Trzebnica ciszterci apátsági templomát (román szobrászati emlékek) láthattuk, s Dziewoiíski professzor előadását hallhattuk a város eredetéről. Majd Wroclawban folytattunk fontos topográfiai tanulmányokat a dómszigeti ásatásoknál. Itt alkalmam volt tapasztalni a gyors előrehaladást, hiszen 1958 végén is jártam e helyen. Kocka professzor mellett Dr. Elzbieta Ostrowska, az Anyagi Kultura Története Intézetének tudományos kutatója tartott magyarázatot. Az ásatások még korántsem tekinthetők lezártnak: a források alapján bizonyára lesz lehetőség még a városi település német locatio előtti részeinek kutatására is. Újra tanulmányozhattam a híres városházát, a város sok egyházi műemlékét, a Sziléziai Múzeum Régészeti Osztályát ós járhattam az egyetemen, sok wroclawi kedves ismerősömmel találkozva. Az utazás utolsó napjai is sok élményt rejtegettek. Az ókorig visszavezethető múltú Kaliszban (Ptolcmaios Kalisiaja) a feltárt középkori Castrum mellett gazdag régészeti dokumentációt is láthattunk, s Krzysztof Dabrowski, az Anyagi Kultura Története Intézetének tudományos kutatója tartott előadást. A vitában erősebb hangsúlyt kapott az a tény, hogy amíg az iparos miniszteriálisoknak külön-külön falvaik vannak Lengyelországban is, addig városi iparról nemigen lehet szó; de amikor ez a rendszer (még a német locatio előtt !) bomladozik, a kézművesek a városba mennek. Kaliszban megtekintettük még a Miklós és a Mária káptalani egyházakat. Majd Sieradzban tekintettük meg egy XII—XIH. századi Castrum feltárását, Janina Kaminska docbns, a lódzi Régészeti Múzeum munkatársa vezetésével s itt vitaülés is volt. A lódzi Régészeti Múzeumban tartott ülésen Gandev professzor beszélt a bolgár városfejlődés újabb eredményeiről s Andrzej Nadolski lódzi egyetemi docens tartott bevezetőt a Içczycai kutatásokról. Lçczyca-Tum preromán leleteit és román káptalani egyházát tekintettük még meg, majd a nieborówi kastélyba érkeztünk. A konferencia kezdete előtt és berekesztése után Varsóban a város bemutatása során még megtekintettünk — csoportokra oszolva — néhány múzeumot és intézményt. A varsói egyetemen az érdeklődőknek néhány régészeti és művészettörténeti filmet is bemutattak (Biskupin, a gnieznoi kapu; a strzelnoi oszlopok, Stwosz mester szobrászata; a Bebemkódex miniaturái). A korban íezárt témájú konferencia jellegét meghatározta és sikerét biztosította, hogy az előadásokat végig illusztrálták régészeti anyaggal és topográfiai vázlatokkal, vagy pedig az in situ megtekintett régészeti leleteket, telep- és útmaradványokat, a faépítkezéstől a kőépítkezésbe való átmenetet tették érthetővé történeti magyarázattal. Üléseket nemcsak egyetemeken, városházákban és múzeumokban tartottunk, hanem a szabad ég alatt is, sőt egy mocsárvárban.