Századok – 1960

Szemle 438

450 SZEMLE 1918 elejei harcokat, a forradalmi munkás-és paraszt mozgalmat, a Központi Rada tevékenységét, erőforrásait, majd az ennek a periódusnak végét jelző breszti béke helyi következményeit: a forradalmi erők üldözését, visszavonulását, a Központi Rada hatalmának megszilárdulását A következőkben M. Kuricün nyomon kiséri a forradalmi erjedést, amelyet a Központi Rada nem tudott elfojtani, majd hosszabban ismerteti az ukrajnai kommunisták kapcsolatait I. V. Leninnel, a bolsevik párt központjával. A Központi Rada ellen indított támadás a két nép kommunistáinak tanácskozásai, megállapodása, együttműködésének biztosítása után kezdődött meg 1918 novemberében. Megindult egy hosszú, sok helyi ütközetből álló, forradalmi háború, amelyben, mint azt a könyv is bizonyítja, az ukrán nép győzelmét nagymértékben az orosz forradalmi szovjethatalom tette lehetővé. (A szerző hosszan méltatja, hogy a polgárháború éveiben az orosz szovjetköztársaság milyen nagyértékű és sokféle segélyt nyújtott Ukrajnának katonai, gazdasági és politikai téren.) M. Kuricün nagy teret biztosít a fiatal ukrán szovjethatalom, az ukrán kommunista párt politikai gyakorlatának, problémáinak ismertetésére. Ezek között szerepel a paraszt kérdés, a különböző politikai pártokkal, csoportosulásokkal való bánásmód, a fegyveres ellenforradalom letörése stb. A megoldás ismét minden esetben a tapasztaltabb orosz párt segítségével született meg, úgyhogy 1920 végére Ukrajnában megszilárdult a szovjethatalom. M. Kuricün könyvének két utolsó fejezetét a két szovjet köztársaságnak a polgárháború éveit követő gazdasági, politikai, diplomáciai kapcsolatainak, együttműködésének szenteli. A szerző itt beszámol a fegyveres bandák megtöréséről, az ukrajnai éhséget enyhítő orosz segítségről. Külön alfejezetet szentel a diplomáciai együttműködésnek (értve ezalatt azt, hogy a külföldi szerződéseknél kikérték az ukrán kormány véleményét, de értve azt is, hogy e szerződésekből előny származott az ukránok számára). Végül ehelyütt igen sok érdekes adatot tartalmazó alfejezetet közöl a szerző a gazdasági együttműködésről. A könyv utolsó része megvilágítja, miként értek meg a feltételek a szovjet köztársaságok fejlettebb típusú federációjának, a Szovjetuniónak létrehozására, sorra kitérve e folyamat okaira, jelentőségére, következményeire, kitekintést nyújtva a szovjet népeknek az orosz segítség következtében meggyorsuló fejlődésére. И. Петров: Стратегия и тактика партии большевиков в Октябрьской революции. Москва-Госполитиздат! 1957. 525, 1 1. (A bolsevik párt stratégiája és taktikája az Októberi Forradalomban) Petrov a korabeli sajtót és levéltári anyagot is felhasználó, elméletileg igen jól megalapozott munkájában a februári forradalomtól 1918 elejéig kíséri figyelemmel a bolsevik párt politikájának alakulását. Megállapítása szerint egyedül a bolsevik párt tudta összefogni a békére irányuló általános demokratikus mozgalmat, a parasztok demokratikus mozgalmát a földesúri földek felosztásáért, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmát a nemzeti egyenjogriságért és a munkásosztály szocialista mozgalmát, amelynek célja a proletárdiktatúra létrehozása volt. Mindezeket a mozgalmakat a párt nem dogmatikusan, hanem a jövőbe nézve, a legfőbb feladatokra koncentrálva figyelmét tudta összefogni és ezzel sok esetben vértelenül kiharcolni a szocialista forradalom győzelmét. Ezt lehetővé tette az is, hogy a bolsevikok mellett állt a nép túlnyomó többsége, és a párt gondosan el tudta találni azt a pillanatot, amikor a tömegek hajlandók voltak a döntő cselekvésre. A szerző igen részletesen mutatja be azt is, hogy a forradalmat megelőző hónapokban a párt milyen kiváló politikai érzékkel tudta mindig azokat a jelszavakat felvetni, amelyekkel az adott pillanatban a tömegeket maga mellé állíthatta. Petrov könyve értékes új szempontokra és mozzanatokra hívja fel a figyelmet az emberiség egész fejlődésében legfontosabb történelmi esemény, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetét illetőleg. История Советской конституции. Сборник документов. 1917—1957. Москва, Изд. Академии Наук СССР. 1957. 550, 1 !. (A szovjet alkotmány története. Okmánygyűjtemény. 1917—1957) A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Jogtudományi Intézete által kiadott kötet közli az 1917 — 1957 közt megjelent alkotmányos érdekű törvényeket és kormányrendeleteket, rendszerint teljes szövegükben. Összesen 269 dokumentum talál-