Századok – 1960

Szemle 438

SZEMLE 443 csoportosítva közli adatait, két másik fejezet pedig az egyes községeket betűrendben közli a plébánia és a közigazgatási egység megjelölésével, amelyhez tartoztak. A földtulajdon megoszlására vonatkozó eredményeit a szerző orosz és német nyelvű kivonatban is közli. Mindkét vajdaságban a királyi birtok volt a legnagyobb, utána következett a nemesi, majd az egyházi birtok, a legkevesebb föld volt a városok tulajdonában. Az egész lengyel terület hasonló részletességű feldolgozása az eddiginél sokkal pontosabb képet ad majd a lengyel agrárviszonyokról. Biskup munkája módszertanilag is sok értékes ösztönzést ad a történeti földrajz művelőinek. В. И. Шунков: Очерки по истории земледелия Сибири (XVII. век). Москва, Изд. Ака-. демии Наук СССР. 1956. 430, 2 1. (Vázlatok a szibériai földművelés történetéből [XVII. század]) A szerző hatalmas levéltári anyag gondos és körültekintő elemzése alapján ad képet a szibériai orosz település és földművelés legfontosabb kérdéseiről. Nyomon kíséri a nyugatról keletre húzódó település egyes fontosabb területeit, megvizsgálja a földművelés technikáját; a gabonaellátás és a gabonakereskedelem kérdéseit és felvázolja a földművelő lakosság társadalmi viszonyait. Megállapítása szerint a szibériai orosz telepesek, akik főként szökött jobbágyokból kerültek ki, először a legelőváltó rendszert vezették be, de hamarosan áttértek a két- és háromnyomásos gazdálkodásra, ennek keretében az Oroszországban ismeretes növényfajtákat majdnem kivétel nélkül meghonosították Szibériában is, saját tapasztalataik alapján alakították ki az új viszonyok közt leginkább alkalmazható művelési módszereket és ennek alapján válogatták ki a legtöbb termést hozó növényfajtákat. Sunkov bebizonyítja azt is, hogy tévedés volna a szibériai parasztokat minden feudális kötöttségtől ment szabadoknak elképzelni. Az orosz telepesek által feltört föld kisebb része magánföldesurak, elsősorban kolostorok kezében volt, és ezek feudális formák között dolgoztatták a telepeseket, a föld nagyobb része pedig állami tulajdonban volt, az állami hatóságok majorsági művelést folytattak a parasztok robot munkájával. A földműveléssel csak mellékesen foglalkozó őslakosság számára kedvező volt az oroszok megjelenése, mert az orosz tapasztalatok átvétele, ha lassan is, az őslakosoknál is a földművelés valamelyes fellendülésére vezetett. Janina Leskiewiczowa: Dobra osieckie w okresie gospodarki folwarcznopanszczyznianej XVI—XIX. w. Wroclaw, Zaklad Narodowy Imienia Ossolinskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk. 1957. 252, 4 1. (Az osiecki uradalom a majorsági robotoltató gazdaság korában a XVI—XIX. században) Leskiewiczowa gazdag levéltári anyagon alapuló munkájában egy Varsó-környéki, mintegy 17 falut felölelő, a XIX. század elejéig királyi birtokot képező uradalom történetét, illetve az uradalom parasztságának a helyzetét vizsgálja meg 1564, az első összeírás, és 1864, a jobbágyreform közti időszakban. Az első két évszázad történetével rövidebben végez, és itt csak a birtok történetét vizsgálja meg, a XVIII. század derekától már bővebben tárgyalja ós a XIX. századdal foglalkozó fejezetekben a Lengyel Királyság agrárfejlődésébe beágyazva vizsgálja témáját, így szélesebb érdekűvé teszi. Az agrártechnika fejlődését csak a XIX. században érinti, egyébként inkább csak a majorság és a telkes parasztság viszonya, a parasztság differenciálódása, a bérmunka fejlődése, végső fokon a feudális agrártársadalom tőkés agrártársadalommá való átalakulása az, ami érdeklődése központjában áll. A könyvhöz néhány, elsősorban a falusi osztályharcot dokumentáló iratot is mellékel. A könyv különösen a XIX. századdal foglalkozó fejezeteiben sok érdekes adattal és elvi általánosítással szolgál. История Якутской АССР. И. Якутия от 1630-ых годов до 1917 г. Москва, Изд. Академии Наук СССР. 1957. 416, 3 1. (A Jakut ASzSzK története. II. Jakutia az 1630-as évektől 1917-ig) A több szerző által írt terjedelmes kötet a kelet-szibériai jakutok történetét írja le a területnek Oroszországhoz való csatolásától az 1917-es februári forradalomig. A bőven illusztrált és számos térképvázlattal ellátott kötet felöleli a jakut nép történelmi fejlődésének valamennyi fontos kérdését és ugyanakkor részletesen foglalko-