Századok – 1960

Szemle 438

440 SZEMLE English historians. Selected passages. Összeáll. Bertram Newman. London, Oxford University Press. 1957. XVI, 266 1. (Angol történetírók. Válogatott szövegek) Több mint félszáz klasszikus angol történetíró válogatott passzusai adnak képet a könyvben az angol történetírás gazdag anyagáról. Az érdekesebb részletek között említhetjük a következő szemelvényeket: Sir Thomas .More (Morus Tamás) „A hereegek meggyilkolása a Tower-ben", Cavendish „Wolsey letartóztatása", Sir Thomas North „Kleopátra halála", Sir Walter Raleigh,, A birodalmak bukásáról", Francis Bacon „VII. Henrik jelleme", Lord Halifax „II. Károly jelleme", David Hume „Az orléansi szűz", Sir William Napier „Badajos bukása", Thomas Carlyle „Az alkotmányozó nemzetgyűlés összejövetele", Lord Macaulay „Az 1688-as forradalom különleges jellege", J. A. Froude ,,A középkor vége", E. A. Freeman „Westminster Hall", S. R. Gardiner „Lovagok és kerekfejűek", Lord Acton „A történész feladat a" és az „Amerikai forradalom", W. E. H. Lecky „A kormányzat hatáskörének növekedése és az ipar", J. B. Bury „A haladás elmélete", II. A. L. Fisher „Koncepcióm vázlata", Bertrand Rüssel „A nemzetközi együttműködés története", Sir Ernest Barker „A második világháború", Sir Winston Churchill „Az Egyesült Államok belépése a háborúba", G. M. Trevelvan „Marlborough Blenheimnél", G. M. Young „A viktoriánus Anglia ikcroszlopa (a képviseleti intézmények és a viktoriánus család), Sir Lewis Namier „A meg nem reformált Alsóház", A. J. Toynbee „A rideg környezet stimuláló hatása", Herbert Butterfield „А XVII. század tudományos forradalma" és A. L. Rowse „A birodalom kormányzása a XVI. században" és néhány valamivel kisebb jelentőségű történész tanulmányát. A kötet egyes tanulmányrészletei mozaikszerű, de sok tekintetben érdekes képet adnak az angol történetírói módszerekről és ez a kép mind esztétikai, mind historiográfiai szempontból tanulságos. Herbert Butterfield: George III and the histo és a történészek) III. György kora az elmúlt évtizedekben számos angol történészt foglalkoztatott. Butterfield professzor historiográfiai szempontból tette vizsgálat tárgyává a fontos korszak kérdéseit. Munkájában olyan problémák szerepelnek, mint IH. György politikai programjai és eszméi és ezek tükröződése az angol történeti irodalomban, a György-korabeli politikusok és pártcsoportosulások viszonya egyrészt az uralkodóhoz, másrészt a történetírókhoz, III; ans. London, Collins. 1957. 304 1. (III. György György alakja és az egyes történeti iskolák felfogása (főként a Namier-iskola eszmeköre). Ä szerző kronologikus sorrendben tárgyalja a III. Györgyre vonatkozó forrásokat és feldolgozásaikat, mindenekelőtt a fonásokat analizálja, ezután tér rá az egyes történeti iskolák, történészek munkájának ismertetésére és kritikájára, a szóbanforgó korszak problémái feletti vitákra, harmadik részként a Namier-iskola felfogását elemzi. Joan С. Lancaster (össteáll.): Bibliography of historical works issued in the United Kingdom 1946—1956. London, University of London. 1957. XXII, 388 1. (Az Egyesült Királyságban kiadott történeti művek bibliográfiája) A londoni egyetem történeti intézetének munkatársa az angol—amerikai történészkonferenciára állította össze a szigetországban egy évtized alatt kiadott történelmi művek jegyzékét. A bibliográfiai szempontból szakszerű alkotás több mint hétezer történelmi könyvet tartalmaz. Az általános jellegű művek között az összeállító felsorolja a megjelent bibliográfiákat és segédkönyveket, a történettudomány segédtudományainak köréhez tartozó kiadványokat. A világtörténelmi rész beosztása nem a legsikerültebb (általános művek, történelemelőtti kor, ókori civilizációk [csak középkeleti, görög és római tárgyú könyvek!], ókori és modern zsidó történelem, világvallások, jog- és alkotmánytörténet, eszmetörténet, nemzetközi kapcsolatok, hadtörténet, kutatások — felfedezések, a brit birodalom története, tudománytörténet, művészettörténet). Éz az összeállítás és sorrend erősen zavaró. Az általános részt és a világtörténelmet az európai történelemmel foglalkozó munkák felsorolása követi ilyen sorrendben: általános művek, egyháztörténet, művészettörténet, más tárgyak, brit történelem (részletes beosztással), majd az egyes európai országok története. Az európai történelemmel foglalkozó művek felsorolását az Afrika tör-