Századok – 1960

Történeti irodalom - The Mongol Mission (Ism. Györffy György) 427

TÖRTÉNETI IRODALOM 427' lésében ugyancsak sok pozitív vonást mutató) fejezetére. A válság hatásának tényszerű felvázolásába érdekesen vonja be az egykorú szociográfiai irodalom ,^esettanulmányai­nak anyagát (a válság hatása a család helyzetére, 382—383.1.). Jóval érdekesebb azonban ennél, ami a fejezet elsőrendű tanulsága: milyen mély nyomokat hagyott, milyen aktív alakító hatással van a „nagy válság" a m a i amerikai történelmi és társadalmi szemlé­letre. A szerző a roosevelti „forradalmat" a második világháború utáni gazdasági és politikai kérdésekkel összefüggésben tárgyalja. Ez a tárgyalási mód különösen világosan mutatja, hogy „1933" nem csak történelmi múlt, hanem -—kinek-kinek más és más tanul­ságokat nyújtó — lecke és élő probléma a mai Amerika számára is. SOLT LÁSZLÓ THE MONGOL MISSION. NARRATIVES ÁND LETTERS OF THE FRANCISCAN MISSIO­NARIES IN MONGOLIA AND CHINA IN THE THIRTEENTH AND FOURTEENTH CENTURIES Edited and with an Introduction by Christopher Dawson (Loudon and New York, Sheld and Ward. 1955. XLI, 246 1. [„The Makers of Christendom" sorozatban]) A MONGOL MISSZIÓ. A XIH. ÉS XIV. SZÁZADBAN MONGOLIÁBAN ÉS KÍNÁBAN JÁRT FERENCES MISSZIONÁRIUSOK ELBESZÉLÉSEI ÉS LEVELEI E kötet а Х1П—XIV. századi mongol—nyugati kapcsolatok forrásaival ismertet meg angol fordításban. Zömét a franciskánus útleírások és levelek teszik ld, de csatoltan közöl néhány más dokumentumot is. Teljes szövegében közli Piano Carpini, Benedictus Polonus és Rubruk útleírását s csatolja hozzá IV. Ince két 1245-i bulláját, melyet a tatár kánhoz intézett, Güjük khán 1246-i levelét IV. Incéhez, Johannes de Monte Corvino két levelét 1305-ből és 1306-ból, továbbá a Kína területén levő Zaytun-i térítő püspökök egy­egy levelét 1318-ból és 1326-ból. A latinból történt fordítások alapjául A. van den Wyn­gaert : Sinica Franciscana c. kritikai kiadása szolgált. A fordítások mintaszerűen pon­tosak. A bevezetésben a kiadó áttekintést ad Európa és Ázsia kapcsolatairól az ókortól kezdve a mongol hódítások koráig; ismerteti a térítő szerzetesek útjait; behatóbban tár­gyalja a mongolok kapcsolatait a nyugati világgal s a kereszténységgel, bővebben vázolva a nesztoriánus kereszténység kérdését s végül Monte Corvino és a távol keletre eljutott térítő szerzetesek ismertetésével zárja bevezetését. A munka igyekszik kerek képet adni a keleti missziós utakról, de egyoldalúság származik abból, hogy a kérdést főként egyházi, s ezen belül is ferences oldalról szemléli, s a domonkos utazókat csak mellékesen érinti. Ennek eredménye, hogy a domonkos Julia­nus utazásáról egyáltalán nem esik szó, s a keleti magyar töredékek szempont jából ugyan­csak fontos Thomas Mancasola szamarkandi püspökre vonatkozó 1318-i pápai bullát, sőt egy ferences, a Baskíriában térítő magyar származású Johanka 1320-i levelét sem érinti. A tatárjárás rövid leírásában Batu magyarországi hadjárata egyik a többi európai had­járat között s a „Buda mellett" fekvő Mohi szerepe másodrendűvé válik. Hiánya a műnek, hogy, jóllehet népszerűsítő célzattal készült, jegyzetet csak el­vétve ad a szöveghez és nem szolgálja a könnyebb áttekintést, hogy a csatolt térképen csak helynevek vannak feltüntetve a jól ismert utazások útvonala nélkül. GYÖUFFY GYÖRGY /

Next

/
Oldalképek
Tartalom