Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

32 NEMES DEZSŐ segítségére siessen a magyar népnek. S amit akkor, a nacionalista uszítók által megzavarva sokan még nem értettek meg, ma már azoknak legtöbbje is vilá­gosan látja, hogy a magyar néphatalom és az ország függetlenségének megvédé­sében milyen nagyjelentőségű tett volt a szovjet csapatok testvéri segítsége. Ismeretes, hogy a magyar ellenforradalom és annak leverése nemcsak belső harc volt, hanem a nemzetközi reakció és a nemzetközi szocialista forra­dalom erőinek csatája. 1919-ben az antant-hatalmak még katonai túlsúlyt biztosíthattak a Magyar Tanácsköztársaság ellen, leverhették és nyeregbe ül­tethették az ellenforradalmat. A fiatal és ezernyi ellenséggel küzdő szovjet állam akkor még nem tudott közvetlen katonai segítséget nyújtani a proletár Magyarországnak. De a nyugati hatalmak már 1945-ben sem tudtak katonai beavatkozással ismét a tőkés-földbirtokos hatalom védelmére sietni és ezt 1956-ban még kevésbé, az ellenforradalmi lázadás kirobbantása ellenére sem tudták megtenni. 1956-ban a Szovjetunió viszont már nemcsak a magyarországi ellenforradalmi erők leverésében és a nyugati katonai beavatkozás elhárításá­ban tudott hatékony segítséget nyújtani, hanem a megtámadott Egyiptom­nak is segítségére sietett. Tudvalevő, hogy a demokrata Anglia és Francia­ország és az ő izraeli partnerük a magyarországi ellenforradalmi felkelést a szuezi háború kirobbantására használták ki. Ekkor a szovjet rakétafölény már olyan tényező volt, hogy a nyomatékos moszkvai figyelmeztetés a rakéta­fegyverekkel való beavatkozás lehetőségére igen hatásosnak bizonyult Lon­donban is, Párizsban is és persze Tel-Avivben is. Ez nagy szerepet játszott .abban, hogy a támadóknak haza kellett takarodniok. A magyarországi ellenforradalom leverése a magyar munkásosztály és a magyar nép győzelme, de egyben az egész szocialista táboré, amely megmutatta a világnak: e tábor egy és oszthatatlan, s ha bárki bármelyik tagja ellen támad, az egész szocialista táborral találja szembe magát. A mi győzelmünk vala­mennyi kommunista testvérpárt győzelme, amelyek a legeszeveszettebb szovjet­ellenes és kommunistaellenes uszítással is dacolva mellénk álltak, magasra emelve a marxizmus—leninizmus forradalmi zászlaját. Népköztársaságunk törvényes rendjének gyors helyreállítása azért volt lehetséges, mert az új forradalmi központ, az MSZMP új Központi Bizottsága kidolgozta az ellenforradalom politikai leleplezésének, szétzúzásának és elszige­telésének következetes politikáját, és e politika megnyerte a munkások és parasztok döntő többségének helyeslését és támogatását. Az ellenforradalom okozta súlyos károk kiheverését — a testvéri országok azonnali és igen jelen­tős barát5 segítsége mellett — szintén a következetes lenini politika kidolgozá­sával, elfogadtatásával és gyakorlati érvényesítésével sikerült várakozáson felüli gyorsasággal elérni. Mindez a már ismert kétfrontos harc küzdelmeiben fejlődött ki. Ebben a küzdelemben szerveződött újjá a magyar munkásság forradalmi pártja, amely eltávolította a vezetésből a szektás irányvonal képviselőit és kíméletle­nül leszámolt a revizionista árulókkal. Viszont az eszmei-politikai felvilágosí­tás és az elvi bírálat fegyverével segítette azokat, akik a keletkezett zűrzavar­ban megtévedtek, jó szándékaik ellenére a helyes útról letértek: a párt segí­tette őket, hogy mielőbb visszataláljanak a népi hatalom és a szocialista építés egyedül járható, marxista—leninista útjára. Népköztársaságunk törvényes rendjének helyreállítását gyorsan követte a gazdasági konszolidáció, majd az eszmei-politikai zavar leküzdése a kultu­rális élet területén is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom