Századok – 1960

Közlemények - Kerekes Lajos: Magyar külügyminisztériumi iratok Ausztria annexiójának előzményeihez 303

MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM! IRATOK AUSZTRIA ANNEXIÖJÁNAK ELŐZMÉNYEIHEZ 325 f* szívesen tenném komoly megfontolás tárgyává. Meggyőződésem, hogy direkt magyar— jugoszláv tárgyalások útján megegyezéshez nem juthatunk, annyival kevésbé, mert hisz Sztojadinovies minden alkalmat felhasznál annak kijelentésére, hogy Magyarországgal kisentente szövetségeseinek előzetes hozzájárulása nélkül semminemű megegyezést kötni nem fog. így nyilatkozott Sztojadinovies legutóbb augusztus végén a sinajai tárgyalások alkalmával is. Azért kész vagyok Göring esetleges közbejárását elfogadni, feltéve, hogy nem egyoldalú kötelességvállalásról volna szó, hanem a trianoni határok végleges elismerése fejében garanciákat kapnék Belgrádtól arra, hogy egy Magyarország és valamely szomszédja között kitörő konfliktus esetén teljes désinteréssement-t fog mutatni. Göring nagy örömmel fogadta ezt a kijelentést és azt mondta, hogy nem hivatalosan, de mint magánember szóváteszi ezt a kérdést a belgrádi kormánynál, vagy az itteni követnél. Romániával szemben Göring nézete szerint elegendő volna egy modus vivendi, de arra a kérdésemre, hogy ezt hogyan képzeli, választ nem kaptam. Mindig csak azt hajtogatta: „Ungarn kann, durch geschickte Politik, ohne die heutigen Grenzen als definitiv anzuerkennen, Rumänien von einer Unterstützung der Tschechoslowakei im Falle eines Konfliktes abhalten." Midőn kételyeimet fejeztem ki erre vonatkozólag és azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy a románoknak, ha távol akarom őket tartani Csehszlovákia támogatásától, ugyanazon engedményeket kell tennem, mint a jugoszlávoknak, Göring nem tudott mást mondani, mint megismételni fenti nyilatkozatait. Csehszlovákiáról természetesen, mint minden német államférfi, úgy Göring is, a legelítélőbben nyilatkozott, feldarabolását okvetlenül szükségesnek mondta, hozzáfűzte azonban, hogy háborút Csehszlovákia ellen megindítani természetesen csak egy nagyobb háború keretében lehetne. Szóbakerült a magyarországi német kisebbségek kérdése is, melyre vonatkozólag Göring kijelentette: „Es ist eine hirnverbrannte Idee zu glauben, dass sich Hitler mit der Einverleibung auch Ungarns beschäftigt." A magyarországi német kisebbségek önszántukból mentek oda, nem egy nagy tömbben, hanem szétszórva élnek és ezért Németország törekvése csak arra irányul, hogy eme kisebbségek kulturális követelései kielégítést találjanak. Darányival együtt hosszasabban kifejtettük neki, hogy a német sajtó és a názi párt különböző orgánumainak azon igyekezete által, hogy a német kisebbségek helyzetét Romániában és Jugoszláviában sokkal kedvezőbbnek tüntessék fel, mint Magyarországon, nálunk azt a benyomást keltette, hogy a német kormány nagyobb érdeklődéssel viseltetik e két ország, mint Magyarország iránt. Ezen nézet megerősítést nyert azon német részről ismételten történt kijelentés által, hogy a birodalom Magyarország területi követeléseit Románia és Jugoszlávai ellen semmi körülmények között támogatni nem fogja. Göringnck megmondtuk őszintén, hogy Hitler tárgybavágó többrendbeli nyilatkozataira gondolunk, melyek azt a benyomást keltették különösen Romániában, hogy a német— magyar viszony nem olyan bensőséges, mint amilyennek lenni látszik, és hogy nekik románoknak semmi okuk arra, hogy Magyarország barátságát keressék, mivel úgyis minden körülmények között számíthatnak Németország támogatására. Ezzel kapcsolatban szóbakerült az ismert múlt novemberi Rosenberg-cikk is, melynek Göring szerint az volt a főcélja, hogy a romániai szélsőjobb pártokat megnyerje. Rosenberg t. i. abban az illúzióban él, hogy ez a párt nemsokára uralomra fog jutni és emellett mégegyszer megkísérelt magas külpolitikát csinálni. Célját nem érte el, a szélső nacionalista pártok Romániában még ma is nagy kisebbségben vannak és nincs is kilátás arra, hogy a legközelebbi jövőben ebben a helyzetben változás következnék be. Ami Hitlernek fentemlített nyilatkozatait illeti, Göring erről azt mondta, hogy azok nem abban a formában történtek, mint ahogy azt a románok állítják. A kancellár csak annyit mondott, hogy az a román felfogás, mintha ő uszítaná a magyarokat Románia ellen, egyáltalán nem felel meg a valóságnak és Magyarország agresszív fellépését Románia ellen ő jelenleg nem helyeselné. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Hitler Magyarország területi revízió-törekvéseit Romániával szemben helytelenítené, de az a meggyőződése, hogy ezen cél elérését egy későbbi időpontra kellene halasztani. Jugoszláviával szemben azonban Hitler felfogása szerint még nagy áldozatok árán is helvTe kellene állítani a teljes egyetértést. Göring végül részletesen kifejtette, hogy a jövő év tavaszától kezdve, amikor meg fog kezdődni a még eddig ki nem aknázott vasérctelepek kitermelése, nyersanyag tekintetében Németország helyzete erősen meg fog javulni. Állítólag havonta 200 000 tonna vasércet fognak kitermelni. A birodalom benzinszükséglctét kb. egy esztendőre a szintetikus olaj teljesen ki fogja elégíteni. Egyelőre tekintettel a birodalom jelenlegi területén létező csekély vasérc előfordulásokra, a hadiipar bizonyos nehézségekkel küzd. Éppen ezért kénytelen volt a repülőgépszállításokat Görögországba és Romániába beszüntetni. Figyelmeztettem, hogy nemcsak az említett két országba, hanem Magyarországba is be-