Századok – 1960

Közlemények - Kerekes Lajos: Magyar külügyminisztériumi iratok Ausztria annexiójának előzményeihez 303

MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM! IRATOK AUSZTRIA ANNEXIÓJÁNAK ELŐZMÉNYEIHEZ 313 * Sehuschnigg prágai útja. — „Ausztria ugyan nem fog ismét Lanyba menni,1

de Csehszlovákiára a birodalom impnrialista politikájának ellensúlyozására szüksége van." Villani rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter O. L. Küm. res. pol. 1936 : 23 t. 44. sz. Eredeti. 2 Budapest, 1930. január 18. Napijelentés Kánya Kálmán külügyminiszter és Colonna budapesti olasz követ között lefolyt beszélgetésről Ma magamhoz hívattam Colonna budapesti olasz követet és közöltem vele, hogy az utóbbi időben az itteni diplomáciai körökben sokat beszélnek arról, hogy az abesszin hadjárat Olaszországra kudarccal végződhetnék és hogy ennek folytán az olasz befolyás az európai politikára erősen csökkenni fog. Hangsúlyoztam, hogy ezt a franciák hirdetik nagy nyomatékkal, nevezetesen Scnneville budapesti francia katonai attaché, aki azt híreszteli mindenfelé, hogy a francia vezérkar nagyon kritikusnak látja Olaszország helyzetét Afrikában és nem tartja lehetőnek már a békés megoldást. Egy angol—olasz háború pedig végzetes következménnyel járhatna Itáliára. Ez a propaganda inficiálta az itteni diplomáciai köröket és némileg a magyar baloldali felfogású embereket. A baloldali sajtóban természetesen a megfelelő óvatosság szemmel tartásával ez a pesszimizmus már meg is nyilvánult. Ily körülmények között Sehuschnigg osztrák kancellár prágai látogatása1

rendkívüli feltűnést keltett és sok helyen azt úgy magyarázták, mintha a kancellár utazása eltávolodást jelentene az osztrák külpolitika eddigi alapjától. Nekünk — folytattam — egyelőre bizalmatlanság» okunk nincsen, míg Sehuschnigg marad Ausztria kancellárja, feltűnő hogy egyes francia lapok a prágai látogatásnak a fontosságát nagyon felfújják és azt úgy próbálják értelmezni, mintha közeledést jelentene Ausztria és Franciaország, valamint a kis-Entente között. Megállapítottuk, hogy a látogatás létrejöttében lényegesen közreműködött Puaux bécsi francia követ és hogy az az eszme, hogy az osztrák—csehszlovák döntőbírósági egyezményt egy barátsági záradékkal lássák el, hasonlóképpen francia eredetű. Tudjuk azt is, hogy Belgrádban a francia követség ugyancsak nyomást gyakorolt az Ausztriához való közeledés érdekében és hogy Pár is szívesen látna egy Berger-Waldenegg2 és Stojadinovic jugoszláv miniszterelnök közti találkozást. Itt azonban még nehézségek vannak a Habsburg-restauráció kérdése miatt. Kétségtelen, hogy annak híresztelésével, hogy a prágai látogatás Olaszország és Magyarország ellen irányul, meg akarnak bennünket félemlíteni és az a céljuk, hogy megértessék velünk, hogy Olaszországnak az európai politikából való kikapcsolódásával létre fog jönni a dunai államok gazdasági és politikai együttműködése, amelyet Magyarország az olasz támogatás hiányában megakadályozni már nem tud. Egyes Budapesten akkreditált követek ebben az értelemben nyilatkoztak velem szemben, mire a következőket válaszoltam: Olaszország lekötöttsége Kelet-Afrikában talán bizonyos mértékben megnehezíti eme állam intervencióját a közép-európai kérdésekben, de semmi esetre sem jelentheti azt, hogy Olaszország a Duna-medence kérdései iránt többé nem érdeklődnék. Sőt a magam részéről ennek ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. Egy 4.4 milliós, nemzeti szempontból annyira egységes népet nem lehet olyan egyszerűen a nagyhatalmak listájáról törölni és én meg vagyok győződve, hogy Olaszország adott esetben közép-európai érdekeit megfelelő eréllyel fogja megvédeni. 1 1921. dec. 16-án a Prága melletti Lana-ban Hainiseh osztrák államelnök, Schober osztrák kancellár, Masaryk csehszlovák államelnök és Beneä csehszlovák miniszterelnök egyezményt kötöttek, amely szerint a két ország kötelezi magát a Saint-germain-i és trianoni békeszerződés határozatainak maradéktalan végrehajtására. A két ország kölcsönösen garantálja egymás területét és biztonságuk érdekében egymást politikai és diplomáciai tekintetben támogatják. Területükön nem tűrnek meg olyan politikai vagy katonai szervezetet, amely a másik állam birtoka vagy biztonsága ellen irányul. Vitás ügyeiket nemzetközi döntőbíróság elé viszik. Az egyezmény rendezi a két ország gazdasági kapcsolatait is. Az egyezményt 5 éves időtartamra kötötték. 1 1Я36. jan. 16—17-én. 1 Osztrák külügyminiszter.