Századok – 1960
Közlemények - Zimányi Vera: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez 286
ADATOK A DUNÁNTÚLI HAJDÚK TÖRTÉNETÉHEZ 287 közben olyan adatokra bukkantam, amelyek tanúsága szerint a Dunántúlon is megtalálhatjuk a hajdúszabadság kedvezményeiben részesített települések egész sorát. Mintegy két évvel ezelőtt a Batthyány-család körmendi levéltárában (az Országos Levéltárban) Zrínyi Miklós egy pátensének másolatát találtam meg, amelynek rendelkezései szerint három muraközi falvában katonáknak földet oszt és fegyveres szolgálat ellenében mentesíti őket minden jobbágyi kötelezettség alól.6 Ezt akkor egyedi jelenségnek tartottam. „А XVII. század nagy szabadságharcos vezérei Bocskaitól a Rákócziakig hoztak intézkedéseket a Tiszántúl hajdúinak letelepítésére és kiváltságolására, de a nyugati-délnyugati országrészen — tudtunkkal — Zrínyi volt az első, aki ilyesmire gondolt."7 Azóta azonban világossá vált, hogy a XVII. században a németújvári uradalomhoz tartozó Őrség falvaiban éppen úgy éltek kiváltságolt hajdúk, mint Csákányban és az egész körmendi uradalomban, sőt a török kiűzése után, a XVII. század végén még újabb szabadságot nyert Szepetnek és Város-Hídvég. Adataink vannak a sárvári fiskális jószágban élő hajdúkra vonatkozóan is.8 A jelen közlemény adatait kizárólag a Batthyány-levéltárból merítettem és elsősorban Vas megye viszonyait kísértem figyelemmel. A Batthyányak azonban a dunántúli végek „generális főkapitányai" voltak, Batthyány I. Ádám Zrínyi Miklós kortársa, jóbarátja (a Zrínyi fiúk, Miklós és Péter gyermekkorukban a Batthyányak udvarában nevelkedtek), ezenkívül a török által egyformán veszélyeztetett szomszédos földesurak. Úgy látszik, hogy a Batthyányak összegyüjthették a nem saját uradalmaikra 6 Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 125. 1. A szöveg lényeges részeit az alábbiakban idézem: ,, . . . tekentuen hazánk yauat, hasznat, és előmenetelet, és ennek az mi Muraközünknek Tőrök ellen való állását, és könyebseget, attunk Goriesany, Giurgianczy földeket és hudossany Tizen kilenc fertalt az mi faluinkban lakozando katonainknak, kőzenségessen illyen szabadsagot, hogy tudni illik Tarrodi Farkas, Ballint kapitany Uraimek, és az mi csaktornvay Uduárbirank az megh neuczét Faluink földeit, az katonak köziben egyenlőkeppen ki oszák megh parancsoltuk, hogy minden egy egy louo katona, égy jo Louat, egy par pistolt, és ahoz egy karabint taroson, hogy Tőrök hirkor szűkséghnek idejen, eiel auagy nappal, az huoa kiuántatik, azonnal felüluen, iob modgiaual tehetseghe szerent az Törőknek ellene allion, és alhasson, az megh neuezet szanto földeket, és heleket, hogy ki ki szabadon elhesse, és bírhassa, varunkhoz mindennemű jőuedeiunlt be szolgaltatassa, és robotolassa nélkül, attuk és megh cngetük, hozzá aduán aztis, hogy minden kattona idején megh lassa, hogy ha ezutanis olly talaltatnék, aki, Lo, vagy fegyuer nélkül lenne, és az szolgálathóz eleghtelenek talaltatnék mint ezutanis az ollyantul az Joszagott él vészük, és az ki hellette szolgalhat, és érdemes leszen annak adgyülc és eresztyük . . ." 8 Országos Levéltár, Batthyány cs. körmendi levéltára (a továbbiakban Batthyány lt.) Instrukciók, 349. sz. Cheh György Sárvár fiskális jószág provizora részére adott instrukció, 1673. júl. 11. 1. pont: „ ... ha kik amaz üdvősségre vezérlő Anya Szentegyháznak átka alat heverő Istentelen és kárhozatos eretnekségben volnának, azokat legyen azon hogy hozza az igaz akolban, mind polgárokat és vitézlő rendet, ... A Vitézlő rend kőzőt pedig, akár Katona, akár Haydu legyen az, a' ki az igaz Pápista hütre nem akar térny, ezen Saárvary Jószágban, czak megh kőll neki mondany, czak kisüllyőn, sintra bis quindenam czak kimennyen a' Físcalis Joszágbul, mert abban ki, ki bizonyos legyen hogy a' Nemes Kamara az Fiscalis Jószágban nem patialya." 2. pont: „Megh paranczollya a' Falukon Tistarto Uram, mind Polgárságnak, Vitézlő rendnek, az Egyházy embert kiki megh bőczüllye . . ." 17. pont: „Mindenüt ezen Fiscalis Joszághban lakó Katonákra, Haidukra szorgalmatossan ugy vigiazon, hogy feőldeket tőbet magoknak, vagy házokat ne foghlalianak, az mint az előt volt." 22. pont: „Nylván való dologh, hogy ez el mult utolso Országh Gyűlésben ki adot Articulus szerint az Gratuitus Labort, mind a' Nemessek Jobbagy, mind az Katonarend, mind penigh az Haidusagli, tartozik praestalany ezen Sárvari várhoz . . ."
