Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
SZEKFÜ GYULA TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉNEK; BÍRÁLATÁHOZ 237 pályák — még kizárólagosabban fordult a kapitalizmus nyújtotta lehetőségek felé és megszállotta a kereskedelem, ipar, gyáripar, banküzlet, biztosítóintézeti szakma alkalmazotti állásait.16 4 Szekfü e helyes megállapítását még azzal egészítette ki, hogy — ugyancsak a valóságnak megfelelően — leszögezte: a Trianon utáni „fejlődés jóformán immunizálta az államhivatalokat a zsidósággal szemben, bennük és a katonaságnál, általában az államtól függő fixfizetéses pályákra szinte teljesen a keresztények helyezkedtek el",16 5 akik a konjunktúra idején lassan megfelelő anyagi helyzetbe jutottak. Eljött azonban az 1929— 1933. évi gazdasági válság és ez „a keresztény magyar társadalmat visszaszo[ rította emelkedésében, melyet épp megkezdett". A fizetésleszállítások követ-1 keztében „a tisztviselők előtt újra megnyílik a proletárélet mélysége, borzadva ismerik fel, hogy megint annak szélén állnak, egy újabb deklasszifikálódás előtt, amilyent 10—15 éve álltak ki". És ez a — Szekfü szavaival — „újabb proletarizálás veszélyében forgó" középosztály immár nem nézi olyan nyugodtan a „még mindig jobb helyzetben levő zsidó rétegek életét, mint még az általános emelkedés éveiben".16 6 Ehhez hozzávéve „a falusi rétegek immanens nyomorát", „az állástalan diplomások vérlázító helyzetét, továbbá azt, hogy a kapitalizmus, mint idegen eredetű réteg nem élvezi a közvélemény azon kíméletét, mellyel az arisztokrata pazarlások ma is találkoznak, akkor megérthet-I jük, hogy mé^ azok is, akik különben a Színházi Élet szellemi színvonalának feltétlen hívei, meghallgatják a fajvédő szónokok és tudósok antiszemita előadásait"16 7 és a rohamcsapatokban látják jövőjük biztosítását, hiszen a roham; csapatok tagjai a hitleri Németországban is a zsidók kiűzése révén jutottak j álláshoz. A hitleri mozgalom jóformán egyetlen motorja — Szekfü szerint — i az új antiszemita hullám, amely mögött a kapitalizmus bomlásából származó gazdasági jelenségek állanak.168 „De ettől a pillanatnyi gazdasági helyzettől eltekintve, nem lehet behúnyni szemünket azon jelenség előtt, hogy az ország és a magyar nép egész ipari és kereskedelmi szervezete bevándorolt elemek vagy , azok leszármazóinak kezében van."16 9 És ebből a már ismert demagóg célzatú kijelentésből vonta le végkövetkeztetését: a kapitalizmus változik, bomlik és * nem lehet megjósolni, milyen termelési rendszer lesz néhány évtized múlva, „de addig is a zsidóságnak is érdeke, hogy a magyarság nagyobb részt vegyen a kapitalisztikus termelési rendben, ennek minden egyes fokozatain. Ez az a pont, hol mindkét fél magasabb, lelki érdeke érintkezik."17 0 Szekfü Gyula, a történetíró, nem hunyhatta be a szemét a valóság előtt. Látta és kimondta, hogy a volt feudális osztályok deklasszálódásának, a többiek nyomorának okai a kapitalista fejlődésben rejlenek. A kivezető utat azonban — polgári történész módjára —• a volt feudális és a tőkés osztályok uralmi szövetségének érdekében nem a feudális maradványok és a tőkések kizsákmányolásának megszüntetésében látta. Ellenkezőleg: éppen ezeknek az uralmi viszonyoknak megóvása céljából iparkodott elterelni olvasóinak és ezeken keresztül a tömegeknek a figyelmét is nyomoruk igazi, alapvető okairól. Azon 164 Uo. 439. 1. 165 Uo. 4.40. 1. 166 Uo. 441. 1. 167 Uo. 442. 1. 168 Uo. 169 Uo. 170 Uo. 443. 1.
