Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
230 MÉEEI GYULA nak kifejlesztésében és az államközi, európai, keresztény kapcsolatok brutális ignorálásában. Az elképzelhetetlen, hogy a kereszténység bármely ellenségével, pl. Szovjet-Oroszországgal szemben közös védvonal fenntartására idegei^ államok évtizedeken át, a végleges győzelem reménye nélkül, pénzt és sereget és tanácsot, jót vagy rosszat szolgáltassanak, amint ezt megtették annak idején a német rendek."14 5 Ugy tűnik, ez annyira világos beszéd, a török—szovjet analógia annyira nem véletlen, hanem tudatos összehasonlítás eredménye, hogy több szót erre vesztegetni fölösleges volna. A szomszédos államokhoz került területeken azonban magyarok is éltek. Ez némi óyatosságra intette az olyan józanabb politikusokat, mint Bethlen István gróf és a higgadt, okos történészeket, így a bethleni nemzetiségi politikával egyetértő Szekfü Gyulát is. A konkrét napi politikában a nyílt soviniszta uszítás helyett a türelem, a méltányosság, megértés politikáját hirdették hazai nemzetiségeink számára, hogy hasonló bánásmódot igényelhessenek a szomszédos államokban élő magyarok részére is. A türelem, méltányosság politikája egyúttal csalogató is volt a szomszédos nem-magyar népek felé. így akarták őket meggyőzni arról, hogy a magyar uralkodó osztályok többé nem nyúlnak velük szemben az erőszak fegyveréhez. Nem fenyegetik őket népi létezésükben. Nincs tehát miért tartaniok a területi integritás helyreállításától. Szekfü Gyula a történettudomány eszközeivel szolgálta mind tudományos műveiben, mint publicisztikai tanulmányaiban, főleg a Magyar Szemle lapjain megjelent cikkeiben a bethleni nemzetiségi politikát. A visszavetítés eszközét használta ismét. Nem tekintett az egyes korok társadalmi viszonyainak minőségi különbségére, és a bethleni nemzetiségi politikát a szentistváni állameszme korszerűsített formájának tüntette fel. A nomád türk politikai szervezet — hirdette — tág teret hagyott a nagyobb hatalom vezetéséhez csatlakozott, alája hódoltatott népek belső életének. A keresztény-magyar szent-istváni államszervezetben továbbra is megmaradtak az ősi jellemvonások, amelyeket a keresztény méltányosság, türelmesség, megértés eszméi csak tovább nemesítettek. A Horthy-korszak államának nemzetiségi politikáját e szellemnek kell áthatnia. Szekfü Szent Istvánt idézve hirdetett türelmes, méltányos, az ember egyéni jogait nem sértő nemzetiségi politikát. Ugyanakkor szüntele-115 Magyar TörténetIV. k.'l 47.1. —Az idézetet ugyanilyen értelmezéssel először Szigeti József használta fel tanulmánya második részében. Azt pedig, hogy a nacionalizmust ellenméregként a bolsevizmus, a forradalmi mozgalmak és a marxizmus ellen használták fel a Horthy-korszak politikusai, többek között Kornis Gyula kultúrpolitikai tanulmányai is megvilágítják. „A forradalmak s a kommün alatt tapasztaltaknak egyik frissen lefölözött tanulsága, hogy a felforgató törekvéseknek legbiztosabb szellemi gátja a nemzet minél jobban elmélyített és átélt történeti tudatossága ... A történeti kultúra értékével szorosan egybeforr a művelődés másik elve: a tisztult nacionalizmus." (Kultúra és politika. IV. 1.) Állítsuk a szavak mellé a miniszter, Klebelsberg véleményét, aki az 1918— 1919. évi eseményekről szólván ilyen következtetésre jut: ,,Ez ellen az ahistorikus radikalizmus ellen, mely a nemzetek egészének egyik legveszedelmesebb ellensége, egyik leghathatósabb gyógyszer a történeti érzék ápolása." (Beszédei. 53.1.) — De hallgassuk meg ismét Kornist: „Iskoláink tantervében minden nemzeti tárgynak . . . csak egy tengely körül kell forognia: az integer Magyarország körül. Meg kell teremtenünk az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiáját." ,,A nemzeti kultúrpolitika második főfeladata az ifjúság lelkének megvédése az internacionalizmus szelleme ellen a népiskolától az egyetemig s a szabadoktatási intézményekig. Nemzeti nagy szerencsétlenségünknek s a magyar bolsevizmusnak történetével állandóan kell éreztetnünk és bizonyítanunk, hogy az állam csak nemzeti állam lehet..." (Kultúrpolitikai irányelveink. 1921. Id. köt.'18—19. 1.) És Szekfü történeti műveivel híven szolgálta ezt a politikát.
