Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1900 . 13 támadásra szervezkednek, s ha erőiket szét nem verik, új támadást fognak indítani a népi hatalom ellen. Kitűnt az, hogy a burzsoázia igen jelentős része, s mindenekelőtt a gazdaságilag legerősebb nagytőkés rétegek mindinkább az újjáépítés aktív szabotálásának az útjára lépnek. Ez volt a fő oka, hogy a munkásosztálynak a tőkés rétegekkel való országépítő együttműködése nem fejlődött ki elég hatékonyan, és a gazdasági talpraállásért mindinkább a tőkések szabotálása ellenére kellett tovább dolgozni. A nyugati hatalmak által ellenállásra és szabotálásra ösztökélt tőkés rétegek idézték elő ezt a helyzetet. A magyar burzsoázia legszámottevőbb, gazdaságilag legerősebb rétegeinek ez a magatartása kihatással volt arra a küzdelemre is, amely az értelmiség megnyeréséért kibontakozott. Élesebbé tètte a harcot és erősebb polarizálódást idézett elő az értelmiségiek körében. A jobboldali reakció fegyverei: a nacionalista hangulatkeltés, a hagyományos kommunistaellenes és szovjetellenes uszítás és ehhez hasonlók. Azonban a munkásosztály kezében volt a legjelentősebb fegyver: az ország újjáépítésében betöltött hősies szerep. S a magyar értelmiség zöme az ország mielőbbi újjáépítését akarta, részt vállalt belőle, vállvetve a munkásokkal. Ennek következménye pedig az lett, hogy egy részük hamarabb, másrészük később, de politikai állásfoglalásával is az építők oldalára állt, az újjáépítés szabotálói ellen fordult. Az Egyesült Államok akkori atommonopóliuma és a harciaskodó amerikai tábornokok és politikusok atomháborúval való fenyegetőzése semmit sem hozott a magyar reakció számára. Nem tudta felbomlasztani a magyar nép demokratikus összefogását, képtelen volt elszigetelni a kommunista pártot, az egyedüli magyar pártot, amely a nemzti újjászületés útját a nép számára világosan megmutatta és megvalósításáért a legáldozatkészebben küzdött. A kommunista párt viszont — támaszkodva a két munkáspárt szoros együttműködésére, a nemzeti parasztpárttal és a kisgazdapárt demokratikus szárnyával való szövetségre — 1Г46 elején nemcsak megindította a népi erők ellentámadását, hanem azt csaknem szakadatlanul továbbfejlesztette a burzsoázia teljes vereségéig. Az ország újjáépítéséért folyó harc és a burzsoázia ellenállásának letörése szabaddá tette a szocialista forradalom győzelméhez vezető utat. 1946 elején indultak meg országszerte a népi mozgalmak, hogy megtisztítsák a helyi közigazgatási szerveket a még mindig ott lapuló vagy oda visszaosont, többnyire kisgazda-köntösbe bújt reakciós elemektől, és visszaverjék a földreform ellen indított elvakult és ostoba támadást. E népmozgalmakra támaszkodva jött létre a nemzeti fronton belül a Baloldali Blokk : a két munkáspárt, a parasztpárt és a szakszervezeti tanács politikai szövetsége, amely 1946. március 7-én megrendezte emlékezetes nagygyűlését a budapesti Hősök terén. Itt hangzott el az ultimátum a kisgazdapártnak, amely a további együttműködés feltételéül szabta az ellenforradalmárok kizárását a kisgazdapártból ezzel az emlékezetes jelszóval: „Ki a reakcióval a koalícióból!" A további együttműködés legfontosabb feltétele volt még a földosztás védelme, a „Földet vissza nem adunk" követelés elfogadása, továbbá a bankok állami ellenőrzése, a négy legfontosabb nehézipari üzem állami kezelésbe vétele, a malmok állami vagy községi tulajdonbavétele. A kisgazdapárt szegény- és középparaszti tömegeit képviselő balszárnya a Baloldali Blokk követeléseivel egyetértett, s ezt nyilatkozatban közölte az ország népével.