Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
SZEKFÜ GYULA TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉNEK; BÍRÁLATÁHOZ 191 korabeli s a későbbi reakciós történészek kezébe a tömegmozgalmak leszerelésére. Hiszen, ha a nemzetközi viszonyok döntik el a népek sorsát, akkor az egyes népek életében törvényszerűségek helyett a különböző államok érdekeinek mindig véletlenszerű találkozása játssza a döntő szerepet. Ranke a véletlenszerű tényezők közé sorolta a történetileg kialakult hagyományos ideológiai elemeket, állami és társadalmi berendezéseket is.17 Szekfü Gyula szellemtörténetírói módszere A magyar és a porosz fejlődés sokban hasonlított egymáshoz. A tőkés fejlődés elmaradottsága, a feudális tényezők rendkívül erős szerepe a politikai vezetésben, a Habsburg-uralomnak a kohenzollerni rezsimhez hasonló számos vonása, évszázados kényszerű együttélésünk az osztrák örökös tartományokkal, továbbá Andrássy és Bismarck szerződése óta a szoros külpolitikai kapcsolatok Ausztria—Magyarország és a Német Birodalom között, mind hozzájárultak ahhoz, hogy tudományos életünk német járószalagra kerüljön. A német tudományt követte a magyar történetírás is, amely sekélyesebbnek bizonyult példaképénél. Nálunk hiába keresné bárki a Horthy ellenforradalom ideje előtt valamiféle zárt történetírói iskola nyomait. Pozitivizmus, naturalizmus vagy a német történetírásban felbukkanó egyéb irány, mint iskola még csak nyomokban sem fedezhető fel.17 a Pauler Gyula cikkét a pozitivizmusról18 nem követte nálunk pozitivista szemléletű történetírói iskola kibontakozása. Madzsar Imre és Szentpétery Imre tanulmányai a Századok hasábjain 1905 és 1910 között csak rendkívül bágyadt és halovány visszfényét jelentették a Historikerstreitnek. Egyedül a szellemtörténetírás volt képes a történeti tudományok minden területén kifejezett iskolát alkotni és egyeduralomra szert tenni. Ez viszont elválaszthatatlanul összefüggött azzal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a két magyar forradalom hatására az uralkodó osztályok minden addiginál szorosabbra fűzték kapcsolataikat. Uralmi rendszerük válságának tudatára ébredve elengedhetetlenül szükségesnek tartották a proletariátussal, az újabb proletárforradalom veszélyével és a Szovjetunió vonzó hatásával szemben a rendelkezésükre álló leghatékonyabb ellenmérgek alkalmazását. Ezt vélték megtalálni ideológusaik többek között a német szellemtörténetírásban. A burzsoázia ideológusai közül egy történetíró volt az, aki magát a burzsoáziát és feudális szövetségeseit megelőzve, már korábban megsejtett valamit a Habsburg-monarchia és a magyar uralkodó osztályok uralmának a válságából és már az első világháború idején a legkorszerűbb fegyvert, a szellemtörténetírás módszerét szegezte szembe az — egyes tünetek alapján megérzett — veszéllyel. Szekfü Gyula volt ez a historikus. Szekfü módszerváltoztatásának egyik legfőbb indítéka az a szándék volt, hogy a történetíró eszközeivel járuljon hozzá a Monarchia megmentéséhez. A szellemtörténetírás mellé szegődésének nem kevésbé jelentős ösztönzője volt tudós igényessége is. A magyarországi ún. pozitivizmus aprócska tényeket minden mélyebb összefüggés keresése nélkül egymás mellé rakosgató távlatnélküli, száraz adathalmazától éppoly idegenkedéssel fordult el, mint a Békefi Remig-féle „művelődéstörténeti értekezések" katolikus klerikalizmussal ele-17 A véletlenszerű tényezőkre Rankenél vö. Fueter : i. m. 476. 1. 17 " Erre a körülményre először Lederer Emma professzor hívta fel a figyelmet. 18 Pauler első tanulmánya Comte Ágost pozitivizmusáról a Századok 1871. évi évfolyamában jelent meg.
