Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 143 közösséget látni, mert H. Schotte és A. Dopsch a Mark-használatot a függő parasztbirtok pertinenciájának tekintették. A régi tanítás védelmezőinek most ismét G. L. Maurerhez kellett folyamodniok. így H. Wopfner helyesen állította, hogy a fogalmakban kifejeződő Mark-közösség nemcsak a frank időkben, hanem még a késő-középkorban is kimutatható.316 Rendkívül szemléltető, hogy A. Dopsch G. L. Maurer tanításaihoz részleteiben kevésbé tudott hozzányúlni, mégis annak világos okfejtésével került szembe.317 Mindez természetesen nem akadályozta meg abban, hogy a nagy történetkutató „vegyes Mark"-ról szóló tanításait saját nézetei igazolására használja fel, hogy ti. a Mark kései jelenség. A Mark-közösség létezésének tagadását Rübel és H. Schotte felfogása szerint tarthatatlannak látta és azt elkerülve, kizárólag a földesúri Markokban való létezését fogadta el. G. L. Maurer „vegyes Mark"-ról szóló tanításait most ennek alátámasztására igyekezett felhasználni.318 K/ „vegyes" Mark-nak egészen más értelme volt Maurer tanításaiban, s e régi tanítás alapvető tartalmát ebben a vonatkozásban semmivel sem csorbította. A földesúri nagybirtok takarója alatt is maradványaiban létező Mark-közösséget C. Fr. Schwerin319 és mások is látták, de ez nem jelenthette azt, hogy tehát az intézmény egyetlen megjelenési formája éppen ez lenne. H. Wopfner kutatásai a tiroli parasztság középkori történetére vonatkozóan bebizonyították, hogy a nagy földbirtokos saját gazdasága egyáltalán hiányzott Tirolban, a XVI— XVII. században még többségben a szabad parasztság volt, szemben a függésbejutottakkal.320 Az előbb említett egyoldalú szemléletből tudott H. Schotte is eljutni a Mark-közösség korai létezésének tagadásához, feltételezve, hogy az intézmény először csak a frank-kor után jelentkezhetett, valamint Rübel, aki tovább ment és az ókorban is ismeretlennek tekintette a közösséget. Az ilyen nézetekkel szemben még mindig helyesebbnek bizonyult Jl- Schröder felfogása a „vegyes" közösségek történetéről. A „vegyes" falu kialakulásának történelmi folyamatát hangsúlyozta, melynek során a paraszti telkek az egyházi és világi urak kezébe „durch Auftrag zu Zinsrecht" kerültek és csak azt követően konstatálta, hogy ténylegesen a középkor folyamán nagyon gyakoriak voltak az ilyen falvak. Az így kialakult „vegyes" falvak képeztek, mint uraság alattvalói egy sajátos földesúri közösséget (Hofgenossenschaft),321 de ezt csak az alattvalók képezték a közösségen belül „. . . die Untertanen . . . innerhalb der Gemeinde . . A germánok agrárkommunizmusának tagadása érdekében a rendkívül önkényesen megmagyarázott Tacitus-fóle tudósításokat is igyekeztek felsorakoztatni. A földek felosztásának rendjót a tacitusi leírás alapján alkalmasnak találta A. Dopsch arra, hogy a földközösség történeti létezésével szembeállítsa. A tudósítások, szerinte, semmit sem mondanak a Mark-közösségről, ellenkező-316 H. Wopfner: Beiträge zur Geschichte der älteren Markgenossenschaft. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. XXXIV. Band. Innsbruck. 1913. 6—8. 1. Vö.: Urkunden zur deutschen Agrargeschichte. Ausgewählte Urkunden. .. Stuttgart, 1928. 7., 9., 12., 96., 106., 116., 156., 177., 193., 212., 352., 354. 1. 317 „Von einer Markgenossenschaft im Sinne Maurers ist bei Lichte besehen hier also absolut keine Spur zu entdecken." Ld.: A. Dopsch: Wirtschaftsentwicklung der Karolingerzeit. .. I. 374. 1. 318 Uo. 395—396. 1. 319 C. Fr. Schwerin: Grundzüge der deutschen Rechtsgesch. ... 111—122. L 320 H. Wopfner : Beiträge zur Geschichte der freien bäuerlichen Erbleihe Deutschtirols im Mittelalter. Breslau. 1903. 165—167. 1. 321R. Schröder: i. m. 433. 1.
