Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 141 a két község határára eső földek feletti vitát a két község vitájának tekintették. Ez utóbbi nyilvánvalóan földközösségre utaló forrást már G. L. Maurer felismerte,305 és értékéből Fustel de Coulanges ellenvetése30 6 sem vont le semmit. A Mark-közösségről szóló tanítás tagadóinak minden igyekezete ellenére a faluközösség fennállását bizonyítottnak tekintették továbbra is. A Mark-közösség intézménye ténylegesen a legkorábbi forrásokban napfényre került, de a középkor gazdag „Weistum" anyaga szolgált a hiányos összefüggések felismerésére. H. Wopfner szemben A. Dopseh egyoldalú tagadásával, helyesen igyekezett az intézmény forrásszerű megjelenése és későbbi fejlődése között annak nyomait kimutatni, ha volt is egy időszak, melyben az adatok hiányosnak mutatkoztak.30 7 A. Dopseh nemcsak a korai germán források idevágó értékét igyekezett aláásni, de az egész Mark-közösség szervezetét a későbbi idők.termékének kívánta tekinteni, amelyről a Weistumok tudósítanak. Ez utóbbi felfogás elismerése esetén az intézmény eredetének és természetes fejlődésének minden összefüggésétől megfosztva állt. A jelzett korban ugyanis a Mark-közösség szinte kizárólag a földesuraság takarója alatt található.30 8 H. Wopfner nem ment tovább a következtetésben a szembenálló tanítás céljait illetően, számunkra azonban világos, hogy a történetietlen polgári szemlélet megszabadulni igyekezett a birtoklás közösségi szervezetének korábbi elismerésétől. Igyekeztek kimutatni, hogy a birtoklás kommunisztikus szervezete lehetetlen, mert nem fér össze az emberi természettel. A tulajdonközösség történeti elsődlegességének bizonyítása most rendkívül veszélyesnek tűnt a polgári társadalom számára és gyakran a történeti tények megkerülésével, vagy egyszerű tagadásával a magántulajdon elsődlegességét igyekeztek kimutatni. A polgári pozitivizmus ezt a kísérletet már nem volt képes megcáfolni. A földközösség történetének ilyen vagy amolyan megítélésében az alapvető különbséget a tudományos szocializmus és a polgári idealizmus történetfelfogása képezte. Ezért szükséges részletesebb bepülantást nyerni A. Dopschnak látszólag a régi polgári történetkutatás eredményei ellen felsorakoztatott argumentumaiba. Ahol a történeti forrás hitelessége nem vonható kétségbe, ott a szövegmagyarázat rendkívül gazdag lehetőségeket rejt magában. Ezt a lehetőséget már a múlt század történetkutatása szerfelett alkalmazta, különösen a korai germán társadalom forrásait illetően. Egész iskolák alakultak a szembenálló nézetek nyomán, és az értelmezés gyakran a történeti valóságot is háttérbe szorította. Ennek ellenére a germán társadalom legkorábbi történetére, a Markközösségre vonatkozóan egy sok tekintetben tudományosan megalapozott tanítás vált uralkodóvá, amit a német kutatók legjobbjain kívül másutt is általánosan elismertek. Ilyen összefüggésben érthető, hogy A. Dopseh támadása a régi felfogás ellen nem más, mint a polgári magántulajdon apologetikájának újabb változata. A germánok társadalmára vonatkozóan korábban elterjedt nézet szerint az ősi agrárgazdaság nem ismerte a magántulajdont, és a középkor gazdagabb 305 O. L. Maurer: Einleitung zur Geschichte... 8. (28) j. Dipl. von 815 bei Neugart, I. 153. et annalis terris — offenbar terris annalibus. 306 Fustel de Coulanges : Le problème des origines de la propriété foncière. Questions Historiques. Paris. 1893. 29., 40—41. 1. 307 H. Wopfner: Entgegnung. „Zur Frage der Markgenossenschaft". Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. XXXIV. Band. Innsbruck. 1913. 732. 1. 308 Uo. 733. 1.
