Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 135 nemcsak a hivatalos történetkutatókat foglalkoztatta. A hatvanas években születő narodnyikság is hasonlóan a korábbi szellemi áramlatokhoz, igen szoros kapcsolatba került az obscsina kérdésével. A paraszti földek élrablásával felérő „reform" nyomán megjelent narodnyikság folytatta a földért folyó harcot. Követelték a „fekete újrafelosztást" (csornij peregyel) és igyekeztek a paraszti tömegeket mozgósítani a földesurak ellen. A narodnyikság azonban hibásan abból indult ki, hogy az orosz társadalom teljesen sajátos úton fejlődik és benne a kapitalizmus nem alakul ki. A narodnyikság erősen támogatta az obsesinába vetett hitet. Az orosz obsesinát ősi intézménynek tekintették és „sajátszerűségét" (szamobitnoszty) feltétlenül elismerték. Az obsesinában a „népi termelés" alapját látták és azon belül csak differenciálódást és nem szétesést ismertek fel.27 9 Az orosz társadalom fejlődésére vonatkozó helytelen következtetésük folytán a narodnyikság a kistermelés ideológiáját fejezte ki, mely a forradalom előtti Oroszországban túlsúlyban volt. A narodnyikság azonban különböző tendenciákat tartalmazott. G. V. Plechanov, a marxista tanok első tudatos hirdetője is részese volt a hetvenes évek narodnyik mozgalmának és elsőként lépett fel a narodnyikságon belül meglevő liberális-burzsoá történetszemlélettel szemben,280 és igyekezett bebizonyítani hogy Oroszország a kapitalizmus útján halad. A narodnyikság a maga történeti összefüggéseiben mégsem tekinthető negatívnak. Minden hiányossága ellenére az évszázados élnyomatásban élő, földért harcoló parasztság érdekeit fejezte ki. V. I. Lenin a „Két utópiá"-ban azt írta, hogy „a gazdasági szempontból formailag hamis narodnyik demokratizmus igazság történelmi értelemben ; ez . . . igazság a paraszttömegeknek abban a sajátos, történelmileg indokolt demokratikus harcában, mely elválaszthatatlan eleme a polgári átalakulásnak . . ,"28 1 A hetvenes évek „raznocsinyec" narodnyiksága, annak ellenére, hogy az obscsina kérdésében nem tudott lényeges előrehaladást felmutatni, feltétlenül pozitívan értékelhető. A forradalmi narodnyikság, hasonlóan a forradalmi demokratákhoz, nagyon progresszív társadalmi jelenség volt. A narodnyikság azonban a század utolsó évtizedeiben lényeges változásokat szenvedett. A kilencvenes évek narodnyiksága felhagyott a paraszti társadalmi forradalom gondolatával. A kapitalista termelés láthatóan előrehaladt a paraszti társadalomban, és a narodnyikság mindinkább a társadalmi fejlődéssel került szembe. A narodnyikok és forradalmi demokraták „obscsina-szocializmusa" ellentétbe keveredett a történeti valósággal. A narodnyikságnak ezt a belső ellentmondását elsőként G. V. Plechanov ismerte fel.282 G. V. Plechanovot éppen ez a kritikai harc, amit a narodnyik obscsina-szocializmus teóriája ellen folytatott, segítette a marxizmus megközelítésére. Egyidejűleg igen jelentős hatással volt G. V. Plechanovra M. M. Kovalevszkij „Obscsinnoje zemlevlagyenyije" című munkája, valamint V. Orlovnak már korábban is megemlített eredményei. G. V. Plechanov mindeddig hitt abban, hogy az obscsinaföldbirtoklás megmenthető. A helyi statisztikák száraz adatai mögött feltárult G. V. Plechanov előtt az obscsina előrehaladt felbomlása. Az orosz társadalom valósága eltért a narodnyikok tanításaitól, és ennek felismerése adta meg a lehetőséget G. V. Plechanovnak, hogy saját 279 V. I. Lenin : A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 164—165., 167. 1. 280 Jgy a «Социализм и политическая борба», «Наши разногласия» с. munkáiban. Ld. П. С. Ткаченко: О некоторых вопросах истории народничества. Вопр. Ист. 1956. No 4. 34. 1. 281 V. I. Lenin Vál. Műv. I. Bpest. 1949. 809. 1. 282 И. В. Миндлин: i. m. Вопр. Ист. 1956. No 12. 6. 1.