Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
132 HORVÁTH PÁL alapvető nézeteivel azonosította magát, nevezetesen, hogy a magántulajdon a földközösség felbomlása útján keletkezett,25 7 ós egy sor új problémát vetett fel a faluközösség történtéből. így M. M. Kovalevszkij feladatának tekintette a földközösség keletkezésének, lényegének, formáinak vizsgálatát, valamint nagy figyelemben részesítette a gyarmati népek közösségi rendjének sorsát is. Már a hetvenes években megkezdte az obscsina történetével kapcsolatos kutatásait és szinte egész tudományos pályáját ennek szentelte. Teljesen lehetséges, hogy a K. Marx-szal történő találkozásának hatása alatt fogott hozzá a hatalmas feladathoz, amiről maga M. M. Kovalevszkij is beszólt.258 Különös értékét adja M. M. Kovalevszkij munkásságának az, hogy míg korábban Fustel de Coulanges, F. W. Maitland, F. Seebohm és mások kísérletet tettek megingatni a földközösség történetére vonatkozó eredményeket és a magántulajdon történeti elsődlegességét igazolni, ugyanakkor M. M. Kovalevszkij bebizonyította a földközösség létezését minden népnél. A földközösség történetére vonatkozóan kiemelkedő munkáit259 nagyrészt 1905 előtt alkotta, vagyis nézeteinek progresszív szakaszában. Ezt követően M. M. Kovalevszkij is meghasonlott korábbi haladó nézeteivel.260 Kutatásait nagy számú európai és ázsiai nép történetében folytatta ós a helyi források beható tanulmányozásán kívül párizsi ós londoni dokumentumok alapján is dolgozott. A nyugati történeti irodalom a közösségi viszonyok történetét elsősorban sajátos formáiban, így pl. az „alpesi legelőgazdálkodásában vizsgálta. M. M. Kovalevszkij ellenben „Európai gazdaságtörténet"-ében a földközösség történetének minden népnél meglevő általános vonásaira hívta fel a figyelmet. A földközösség történetét európai szinten vizsgálta.261 A régi intézmény maradványait a modern polgári társadalom közelségében is megmutatta, így a francia abszolutizmus hanyatlásának korában, sőt még a forradalom törvényhozásában is világos képét rajzolta meg a faluközössógi maradványok pusztulásának.26 2 H. S. Maine kutatásait a gyarmati népek földközösségének történetére vonakozóan hiányosnak tekintette és különösen a gyarmatosítók földbirtokpolitikájának következményeire igyekezett rámutatni. A spanyol, holland, angol gyarmatosítás során bebizonyította, hogy a földközösség a gyarmatosítók eszközeivó vált, de egyidejűleg rohamosan megindult a régi intézmények végleges felbomlasztása is.263 A középkori parasztság történetének szentelt hatalmas munkássága során gyakran megnyilvánult M. M. Kovalevszkij együttérzése a parasztság évszázados küzdelmével. Megvetéssel tekintett azokra a történészekre, akik a kegyes földesuraság jogait helyezték előtérbe, akik a parasztokat a földesúri jogok 257 M. M. Ковалевский: Общинное землевладение... 3—4. 1. 258 Erről írt M. M. Kawalewski: «Две жизни», «Вестник Европы» 1909. Т. IV. 19., 22. 1. «Встречи с Марксом». Сборник «Воспоминания о Марксе.» Москва. 1940. 166—167. 1. Vö. :-Л. Ф. Лаптин: Проблемы общины... Вопр. Ист. 1955. No 9. 110. 1. ^Общинное землевладение... Москва. 1879., Современный обычай и древний закон. Москва. 1886., Первобытное право. 1—2. Москва. 1886., Закон и обычай на Кавказе. Москва. 1890., Экономический рост Европы до возникновения капиталистического хозяйства. Вып. от 1898 г. 260 f] ф Лаптин: Проблемы общины... Вопр. Ист. 1955. No 9. 111. 1. 261 Új adatokat közölt az Очерки истории распадения в Кантоне Ваадт. Лондон. 1876. 262 M. М. Kowalewski: Die ökonomische Entwicklung Europas bis zum Beginn der kapitalistischen Wirtschaftsform. Berlin. 1914. VII. 18., 25 — 26., 77., 121., 124—126., 150., 390. és köv. 1. stb. 263 M. M. Ковалевский: Общинное землевладение... 21., 23., 46., 85., 156., 170— 171., 198. 1.
