Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
130 HORVÁTH PÁL Bár a századvégi irodalomban igen jelentős helyet foglalt el az ősi obscsina tulaj donközösségi rendjének tagadása, mégis egyre inkább előtérbe került az obscsina jövőjének kérdése. Régi, megdőltnek tekintett nézetek kapcsolódtak ismét az újabb koncepcióhoz. Megelevenedett újra az ősi orosz obscsinarend demokratizmusába vetett hit. A társadalmi változásoktól való félelem a gondolkodók egy részét arra késztette, hogy kiutat keressenek. Nemcsak a kutatók, de az egész fennálló orosz társadalom választ akart kapni arra, hogy Oroszország bír-e sajátos történeti fejlődéssel, mely biztosíték a Nyugat társadalmi küzdelmeinek elkerülésére. Ebben a tekintetben N. P. Pavlov-Szilvanszkij nagy történeti vizsgálódása a feudalizmus történetéről Oroszországban ,,mély álomból történő felocsudást" jelentett,24 5 mert kimutatta azt, hogy az orosz társadalom történetét nem lehet elszakítani az európai fejlődéstől.24 6 N. P. Pavlov-Szilvanszkij munkáját24 7 a történetírásban széles reakció követte. Nézeteit széltében bírálták mind az orosz, mind az általános történelemmel foglalkozó kutatók, ami világosan mutatta, hogy az orosz polgári történetszemlélet egyoldalúságából nem volt képes kilépni. Mégsem mondható akár az obscsina sorsáért aggódó történeti szemlélet sem teljesen eredménytelennek. így A. Karelin hatalmas anyagát dolgozta fel az obscsina újkori történetének,248 melyben a közösségi rend maradványainak bonyolult állapota tárul elénk. A. Karelin egész obscsinával kapcsolatos koncepciója természetesen hamis talajon állt. Szembeszállt P. A. Szokolovszkijjal, aki részletes történeti elemzéssel igyekezett bebizonyítani az obscsina földbirtoklás előnytelenségét a benne élő falusi lakosság többsége számára. Sőt sokkal szembetűnőbb hiányosságát mutatja, hogy V. Orlov kiemelkedő jelentőségű eredményeivel szemben, amelyben a vidéki közigazgatási statisztikák feldolgozása alapján szemléltette a szilárdnak hitt falusi társadalom fejlődésének irányát,249 igen szegényes érvekkel igyekezett a demokratikusnak hitt faluközösség szilárdságát és életerejét alátámasztani. Ismert dolog, hogy G. V. Plechanov nézeteiben többek között éppen V. Orlov kutatásai eredményeztek alapvető fordulatot,260 amit természetesen A. Karelinnél egyáltalán nem lehet mondani, sőt számos helyen igyekezett az obscsinát idealizálni.25 1 Az obscsina megjelenési formáinak tárgyalásában igen részletes leírását adta a faluközösség egyes kérdéseinek. így nagyon értékes az újrafelosztás során alkalmazott „sorshúzás" („po zserebiju") leírása.252 Az újrafelosztást az obscsina alapvető funkciójának tekintette, de igen értékes leírását adta annak, hogy a felosztásban milyen elvek érvényesültek. A szántók felosztásának rendjében leírása nyomán megelevenedett a szláv és germán népek földközösségének egyik feltétlenül közös vonása, amikor a szántókat minőség és távolság szerint osztályokba sorolják és keskeny földszalagokra szeldelve, igyekeznek megvalósítani a közösségi tagok telkeinek egyenlőségét.253 Leírása természetesen ebben is idealizált. Az újrafelosztás egész rendszerének 246 С. В. Веселовский: i. m. 159. 1. 246 С. В. Юшков: i. m. 27. 1. 247 Феодализм в древней Руси. 1910. 248 А. Карелин: Общинное владение в России. С.-Петербург. 1893. 249 В. Орлов: Формы землевладения в Московской Губернии. 250 И. В. Миндлин: Переход Г. В. Плеханова от народничества к марксизму-Вопр. Ист. 1956/12. 8. 1. 261 А. Карелин: i. m. 36., 37., 58. 1. 262 Uo. 8-11., 23 — 24., 44-46. 1. 253 Uo. 31—32. 1.
