Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 127 ben.22 7 Sz. M. Spilevszkij pedig a szlávok nemzetségi viszonyainak analógiáit kereste más népek korai történetében.22 8 Az obscsinán belüli viszonyok vizsgálatában az újrafelosztás rendje kötötte le a kutatás figyelmét, és ennek következtében a szemlélet nem tudott megszabadulni egyoldalúságától. Ezért az obscsinának általános történeti intézményként való felfogásán már jóval a századforduló előtt rést ütött a szembenálló tanítás.22 9 K. A. Nyevolin, eltérően B. N. Csicserin és N.Bisztram nézeteitől, nem elsősorban a szlavofil obscsina-tanítás ellen fordult, hanem a „nemzetségi" elmélet ellen. Szemben a nemzetségi tulajdon elsődlegességének gondolatával, a legkorábbi időkben is a magánszemélyeket tekintette a tulaj- \ donjog alanyának. Ilyen előzmények után jelentkezett a századvégi történeti irodalomban az obscsina létezésének tagadása a régi orosz tö»ténelemben. Az irányzat legjelentősebb képviselője V. I. Szergejevics volt. V. 1. Szergejevics a magántulajdon apologetikájának egész rendszerét igyekezett felépíteni és a XVL századtól visszamenőleg kimutatni a magántulajdon létezését, nemcsak a nemesi tulajdon formájában, de a paraszti tulajdonviszonyok fejlődésében is. Szerinte a magántulajdon elsődlegessége bebizonyítható és a tulajdon ősi formáját a magántulajdon képezte, a közösségi tulajdon pedig csak a későbbi idők terméke.230 V. I. Szergejevics tagadta, hogy a közösség genetikusan keletkezett és azt az újkori orosz államberendezkedés változásaival kapcsolta össze. Az orosz obscsina intézményét állami rendszabályok hozták létre,23 1 aminek következtében a „fejadóztatás" rendje került előtérbe az obscsina létrejöttének magyarázatában. A divatossá vált nézetek elfogadásában hozzácsatlakozott P. N. Miljukov és J. v. Keussler.232 Ezek alapján általánosan terjedt el a nézet, hogy az obscsina nem más, mint az adóközösség megjelenési formája és annak semmi kapcsolata sincs az ősi földközösség elsődlegességével. Az intézményt a kormányzat tisztán financiális érdekből hívta volna életre és létezésének megnyilvánulási formája, az újraelosztás is kizárólag ezt szolgálta. Ezt beigazoltnak tekintették azáltal, hogy a kormányzat számos esetben maga is elősegítette az újrafelosztás megtörténtét kizárólag az adóztatás érdekeinek megfelelően. V. I. Szergejevics azonban maga sem tudta egyszerűen nemlétezőnek tekinteni a földközösséget az orosz nép korai történetében. Szerinte az emberek egyesültek bizonyos munkák közös elvégzésére, ami azonban felfogása szerint egyáltalán nem azonosítható az obscsina tulajdonnal.23 3 A közösségi földbirtoklás létezését V. I. Szergejevics több oldalról igyekezett aláásni. A moszkvai 227 M. Ф. Владимирский-Буданов : Обзор истории... 107., 193. 1. 228 Сергей Шпилевский : Союз родственной защиты у древних германцев и славян. Казан. 1886. 16-17., 79., 129., 137. 1. 229 К. А. Неволин: История русских гражданских законов. Полн. Собр. Соч. 1857. Ld. В.И.Сергеевич: Лекции иизследования по древней истории русского права. Третье изд. С.-Петербург. 1903. 514. 1. 23077. И. Дембо: Земельные правоотношения... 47—48.1. — С. В. Юшков: История государства и права... 25. 1. 231 J. Kulischer: Russische Wirtschaftsgesch. 241. 1. utal V. I. Szergejevics számos idevágó megállapítására. 232 Keussler: Geschichte und Kritik des bäuerlichen Gemeindebesitzes in Rußland. Bd.I—III. 1876—1882. П. H. Милюков: Государственное хозяйство России и реформа Петр. Вел. 1891., Uö : Спорные вопросы финансовой истории Московсково государства. С.-Петербург. 1892. 233 В. И. Сергеевич: i. m. 516. 1. A pszkovi oklevelekben található birtokközösség részletes kifejtése а Древностей... III.-ben.
