Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - „A kapitalizmus fejlődése az egykori Osztrák-Magyar Monarchia országaiban”. Nemzetközi munkakonferencia. Budapest 1958. december 10–13. (Kende László–Surányi Bálint) 927
950 KRÓNIKA A változatos formákban megnyilvánuló nemzeti kérdés gyökeres megoldása a munkásosztály feladata. A reformista szociáldemokrata felfogás a nemzeti kérdést csak taktikának tekintette, s e kérdésben is lemondott a proletárhcgemóniáról, átengedve a nemzeti mozgalmak vezetését a burzsoáziának. Ezért felelősség terheli őket abban, hogy a Monarchia romjain keletkezett nemzeti államok burzsoá vezetéssel jöttek létre, s így e területen a forradalmi mozgalmak elszigetelődtek. Ugyanakkor — mint rámutatott — a munkásmozgalom baloldala körében is elterjedt a nemzeti kérdést elavultnak tekintő, lebecsülő irányzat, amelyet Lenin bírált, megvilágítva e nemzeti mozgalmak bizonyos feltételek között haladó, sőt forradalmi szerepét. Lenin e felfogását az azóta eltelt időszak igazolta. Éppen ennek érdekében a szocialista országok feladata, hogy a nemzeti kérdés maradéktalan megoldásában példát mutassanak. Ezt szolgálja az a tudományos munka, melyről e napirendi pont tárgyalása adott bizonyságot — fejezte be zárszavát Mód Aladár. A harmadik napirendi pont lezárása után Zsigmond László felolvasta a konferencia záróközleményét, majd a külföldi delegációk nevében Arnost Klima mondott köszönetet a vendéglátóknak, s ezzel a konferencia végetért. A záróközlemény — megállapítva, hogy az értekezlet fő fogyatékossága a problémák és a vita bizonyos elaprózása volt — az értekezlet eredményeit a következőkben foglalja össze: „1. Jelentős előrehaladás történt a prágai konferencián elsősorban középpontba állított gazdasági kérdések, ezen belül különösképpen a Monarchián belüli XIX. századi agrárfejlődés kérdéseinek tisztázása terén. 2. A referátumokban és hozzászólásokban kidomborodott az összehasonlító módszer alkalmazására való törekvés, ami lehetővé tette a közös és egymástól eltérő fejlődésbeli vonások tisztázását. 3. Örvendetes eredmény, hogy a konferencián több eddig vitás kérdésbon (mindenekelőtt 1848, a dualizmus rendszere, a nemzeti kérdés és a munkásmozgalom kérdéseinek területén) a marxizmus—leninizmus elvi alapján egyetértés, illetve jelentős közeledés történt. 4. A magyar marxista történetírás utóbbi két évben végbement eszmei tisztulása, valamint a résztvevő országok történészeinek segítsége hozzájárult az újkori magyar történet helyesebb koncepciójának kialakításához, a dogmatikus és egyben bizonyos nacionalista maradványokat is őrző és tápláló hibák leküzdéséhez. A konferencia jelentős fejlődést mutatott azon a téren is, hogy széleskörű, szabad vita légkörében zajlott le, ami lehetővé tette a szórványosan, főleg a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás bonyolult összefüggéseinél jelentkező téves nézetek menetközbeni kritikáját." A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy a legközelebbi ülésszakig — amelyre 1961-ben Csehszlovákiában vagy Lengyelországban kerül sor — a résztvevő országok történészei kutatásaik eredményeiről évente tájékoztatják egymást. A konferencia határozata értelmében a résztvevő országok szakfolyóirataiban megjelenő ismertetéseken felül az MTA Történettudományi Intézete az értekezlet teljes anyagát németnyelvű kiadásban is megjelenteti. KENDE LÁSZLÓ—SUBÁNYI BÁLINT
