Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Oţetea; A.: A román történettudomány fejlődése 1944. augusztus 23. után 914
916 Α. ΟΤΕΤΕΑ történelmünk egyik alapvető ós vitás kérdésének: a román nyelv és nép kialakulásának tanulmányozására, egy történészekből, régészekből, nyelvészekből és antropológusokból álló bizottság. Történetírásunk lejlődésének iontos állomását képezte a Román Munkáspárt 1955 decemberében megtartott Π. Kongresszusa. Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolója kiemelte egyrészt a történettudománynak a népi demokratikus rendszer évei alatt elért sikereit, másrészt megjelölte történészeink jövő feladatait. A kongresszus útmutatásai értelmében egy széleskörű, tudományos kutatókból álló munkaközösségnek kell kidolgoznia ' Románia történetét, A bizottságnak a marxizmus—leninizmus tanításai szempontjából össze kell fognia mindazt, amit a történettudomány e téren elért. Ennek a kötetnek, a „Románia történetének" lontos lépést kell jelentenie előre a tudomány fejlődésében, különös tekintettel történelmünk néhány alapkérdésére.így elsősorban a román nép kialakulása folyamatának, a legújabbkori történelemnek és a történelem periodizációjának problémái terén. Ε feladat teljesítésének azonban két előzetes leltétele volt: egy széles dokumentációs alap és annak „a széles, tudományos kutatókból álló munkaközösségnek" a megalakítása, amelyről a beszámolóban szó esett. Ezek a feltételek nagyrészt már létrejöttek akkor, amikor a Román Munkáspárt II. Kongresszusa felvetette a „Románia Története" egyetemi tankönyv kidolgozásának feladatát. A Román Munkáspárt II. Kongresszusa megjelölte egy olyan Párttörténet kidolgozásának felelősségteljes feladatát is, amely megismerteti a román dolgozókkal a Párt harcainak dicsőséges útját. * Az ősközösségre, az ó- és középkorra vonatkozó forrásanyag kiegészítése érdekében kiterjedt és módszeres régészeti ásatások kezdődtek. Az esetleges és elszigetelt feltárások helyett, történelmünk egyes alapkérdéseinek megvilágítása érdekében a tervszerű ásatások rendszerét alkalmaztuk. A minden évi állami költségvetésben előirányzott jelentős összegek lehetővé tették régészeink számára kutatásaik jelentékeny mértékű kiszélesítését és hazánk története ó- ós középkori időszakának megvilágítását, hogy a IV. és XII. század története közötti „fehér folt", amely időszakot történészeink, mint megismerhetetlen időszakot emlegettek, minden „régészeti hadjárat" után összébb zsugorodjók. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak olyan, korábban elhanyagolt tartományokra, mint pl. Moldva. A kutatás a hazánk területén fellelhető számottevő paleolitikus nyomok feltárásával kezdődött, és elmélyítette a moldvai és munténiai neolitikus korszak kutatását. Európa eme részén eddig ismeretlen kultúrákat fedeztek fel: a Cri^-kultúrát és a vonalas kerámiáét. Lényeges módon elmélyült a Cucuteni-Tripolie kultúra kialakulása folyamatának és fejlődésének megismerése is. Az Orâçtiei hegyekben, a Blidaru-nál, a Piatra Ro^ie-nál és a Grädi§tea Muntelui-nál levő dák várak együttesére vonatkozó, nálunk eddig ismeretlen méretű és valóban rendkívüli eredményű ásatásokat C. Daicoviciu akadémikus vezetése alatt hajtották végre. Ezek eddig ismeretlen civilizációt, a román nép ősének, a dák népnek a civilizációját hozták felszínre. A rabszolga rendre vonatkozó kutatások fő célpontját Histria és vidéke képezte. Az E. Condurachi vezetése alatt folyó ásatások a több,
