Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
886 kozsnyói acnes magyar csapatok semmiféle akcióba nem kezdenek a németek ellen, Lakatos jelentkezése pedig megerősítette azt a korábbi feltevésüket, bogy Horthyékkal még mindig lehet tárgyalni. Veesenmayer és Rahn 6 óra után fogadta Lakatost és Rahn hajlandónak mutatkozott Lakatos kérését Hitlerhez továbbítani. Óhaja csupán az volt, hogy Lakatos ezt Horthy írásbeli felhatalmazásával erősítse meg.219 Miután Lakatos ebbe is beleegyezett — és ez újabb 1 — 2 órai időnyereséget jelenthetett a németeknek —, Rahn újabb okot talált a konkrét tárgyalások halogatására. Néhány perccel Lakatos és Hennyei érkezése előtt ugyanis egy német tiszt jelentette Rahnnak, hogy a Várat aláaknázták és a német követség a város többi részétől teljesen el van szigetelve.22 0 Rahn a tisztet a szomszéd szobába rejtette el azzal, hogy adott jelre a vár aláaknázását, mint teljesen új értesülést jelentse újra. A jelet a tisztnek Rahn, Lakatos beleegyező válasza után adta meg, s az a parancs szerint mondanivalóját megismételte. A németek, mint akik először hallják a hírt, nagy felháborodást színleltek és kijelentették, hogy ilyen körülmények között nem hajlandók, tovább tárgyalni. A megbeszélés azzal ért véget, hogy Lakatosék ígéretet tettek az aknazár feloldására és kérték, hogy ez az incidens, mely tudtuk nélkül történt, ne zárja ki a további tárgyalásokat.221 Eközben Bach von Zalewsky ultimátumot intézett Lázárhoz, melyben követelte, hogy 11 óráig szedesse lel az aknákat, mert máskülönben „összelöveti a Várat".22 2 Hosszabb tárgyalás után Lázár ezt másnapra megígérte. Este 10 óra felé újra felhívták Lázárt a kabinetirodából - valószínűleg Lakatos vagy Hennyei —, hogy a német követ is tiltakozik az aknazár miatt, mert nem tudja elhagyni a Vár területét. Lázár utasítást kért Horthytól, aki hozzájárult, hogy az aknazárat megnyissák ott, ahol a követ távozni kíván.22 3 Közben a német követségen további fontos események történtek. Ribbentrop értesülve Horthy proklamációjáról, telefonhoz kérette Rahnt és Veesenmayert. A náci külügyminiszter rendkívül felháborodottan felelősségre vonta magyarországi megbízottait, amiért nem kezdték el a katonai akciót a kormányzó elfogására és a Vár elfoglalására, és nem .ostromolták meg a várat. Rahn igyekezett megnyugtatni Ribbentropot és kijelentette, hogy Horthyval lehet tárgyalni.22 4 Ribbentrop azonban ezt egyáltalán nem akceptálta és felháborodottan csapta le a kagylót. Veesenmayer és Rahn azonban ekkor már többé-kevésbé biztosak voltak a dolgukban. A hozzájuk beérkezett jelentések ugyanis már világossá tették előttük, hogy ha a \7 árban pillanatnyilag még nem is, de az országban és Budapest területén már ők az urak, az akció tehát az ő javukra dőlt el. Mindezt a rádió is jelezte, ahol 9 óra 20 perckor felolvasták Szálasi — már október elején elkészített — napiparancsát.22 5 »Rahn: i. m. 268—269. 1. 220 BM V 19430. Szálasi-per jkv. 1946. Π. 20. Lázár vallomása szerint a Vár lezárása este hat órakor törtónt. A két beszámoló időpontja között tehát csak néhány perc különbség van. 22 * Rahn: i. m. 268—269. 1. 222 Nagybaczoni Nagy Vilmos: i. in. 243. 1. 223 BM V 19430. Szálasi-per jkv. 1946. II. 20. Lázár vallomása. 224 Rahn: i. m. 269. 1. Rahn könyve szerint Ribbentrop szemrehányásaira a következőket válaszolta: „Admiral Horthy hat sich mir gegenüber sehr verständig und entgegenkommend gezeigt. Wir werden mit ihm sicher einig werden: geben Sie uns bitte etwas Kredit." 225 A Szálasi-féle dokumentumokat Kovarczék olvastatták fel. Az előre elkészített szöveg erőszakos hatalomátvételre utalt. „Választanom kellett Nemzetünk és az alkot-
