Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
874 rozsnyói ágnes csakis a szervezett munkásság és a hadsereg együttes akciója keretében képzelhető el.16 7 Bár Horthy és köre nem foglalt nyíltan állást a Magyar Front javaslatai ellen, sőt bizonyos kapcsolatok továbbra is fennmaradtak16 8 (pl. iij. Horthy Miklós és Kovács Imre között), valójában távol állott tőlük a németellenes erőkkel és a baloldallal való együttműködés, de méginkább a munkásosztály felfegyverzésének gondolata. Ez a magyarázata annak, hogy Horthy közel két hétig halasztotta a Magyar Front vezetőivel való megbeszéléseit. Tildy és Szakasits október 11-én jártak a Várban.16 9 A kialakult beszélgetés — a résztvevők egyöntetű megállapítása szerint — meglehetősen zavaros volt és szinte teljesen nélkülözte a tervek akár általánosságban, akár részleteiben történő tisztázását. Horthy közel egy óra hosszat fecsegett, melynek során bejelentette a fegyverszüneti egyezményt és közölte, hogy ennek nyilvánosságrahozatalára körülbelül 7—10 nap múlva kerülhet sor. A Magyar Front vezetői igyekeztek a tárgyalásokat konkrétabbá tenni. Október 17-re általános sztrájkot javasoltak. Indítványozták, hogy a honvédség vonuljon be Budapestre, s a munkássággal együtt forduljon a németek ellen. Horthy azonban óvakodott a konkrét megállapodásoktól és inkább egy demokratikus földreform veszélyeiről igyekezett a baloldal képviselőit meggyőzni.170 Mindezek világosan bizonyítják, hogy Horthy a baloldali erők segítsége nélkül szerette volna a fegyverszüneti egyezmény végrehajtását biztosítani. A kormányzó úgy gondolta, megpróbálja a fegyverszünetet egyedül a hadseregre támaszkodva végrehajtani, hogy ily módon a baloldalnak teendő engedményeket — melynek elkerülhetetlenségéről meg volt győződve — maga szabhassa meg, és az ország demokratikus átalakulását lényegében megakadályozhassa. Valójában azonban a fegyverszünet katonai előkészítése érdekében is vajmi keveset tett. Horthy az 1. hadsereget, melynek Miklós Béla volt a parancsnoka, és"a 2. hadsereget, melyet Veress Lajos vezényelt, megbízhatónak tartotta. Éppen ezért velük október 11-én megbeszélte, hogy az általa megjelölt titkos parancs vétele után vegyék fel a kapcsolatot a szovjet hadsereggel és a harcokat szüntessék be.17 1 Ezen túlmenően azonban komolyabb katonai intézkedéseket nem tett, s csak október 13-án adott parancsot az 2. hadsereg kötelékébe tartozó VI. hadtestnek Budapest irányába való visszavonulására.172 Ily módon tehát, midőn háromnapi tétovázás után, október 14-én elhatározta magát a fegyverszünet végrehajtására, a Budapesten és Pest környékén állomásozó magyar haderő rendkívül csekély volt. Horthy 14-én reggel döntött véglegesen és a fegyverszünet végrehajtása és publikálása napjául október 15-ét jelölte meg. Elhatározásának indítóoka feltehetően Faraghó ismételt sürgetése lehetett.173 Cselekvésre késztette a készülő nyilas puccs híre is. Elképzelése az volt, hogy a proklamáció már előre elkészített szövegét másnap a déli órákban hozzák nyilvánosságra, előzetesen azonban déli 12 órakor kihallgatáson fogadja •f^m 167 Kossuth Népe. 1946. febr. 23. 168 Kovács Imre: lm Schatteil des Sowjets. Zürich. 1949. 169 Kállai Gyula: i. m. 255. 1. 170 A Horthy—Szakasits—Tildy találkozóról számos forrás emlékezik meg, így például : A reakció ellen (az SZDP harca). Népszava. 1946. 108. 1Kovács Imre: i. m., Horthy Miklós: i. m. 280. 1. és Kállai Gyula: i. m. 254—255. 1. 171 Debreceni Feltámadás. 38. 1. 172 Macartney: i. m. 382. 1. 173 Horthy emlékirataiban szovjet ultimátummal magyarázza elhatározását, ez azonban nyilvánvalóan tévedés, miveï a Horthy által említett ultimátum 14-én éjjel érkezett és csak 15-én jutott Horthy tudomására.
